| ||||||||||||||
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
SZABLIK ISTVÁN, (Szeged, 1746. máj. 6. – Kalocsa, 1816. máj. 12.): fizikus, tanár, az első magyarországi léghajó-kísérletek kivitelezője.
1762-ban lépett a piarista rendbe Privigyén. A noviciatus elvégzése után Nyitrára került, ahol bölcseletet tanult. 1765-ben Szegedre, 1768-ban Vácra helyezték tanárnak. 1771-72-ben Nyitrán, 1774–75-ben Veszprémben tartózkodott, majd Nagykanizsán történelmet és természettant tanított, innét Tatára, majd Pestre küldték elöljárói.
Különösen a fizikában széleskörű, alapos ismereteivel tűnt ki. 1783-ban a Montgolfier testvérek kísérletei alapján léggömböt készített és 1784. augusztus 15-én a maga költségén készült első magyar léghajót indította el a piarista ház udvaráról, melynek megszemlélésére Buda és Pest lakói és a városi tanács is kivonult.
1781-84-ig terjedő pesti tanárkodása után Szegeden mint igazgató működött, egészen 1790-ig. 1785-ben Szegeden is megismételte léggömb-kísérletét. II. József tanügyi rendeleteit és iskolai rendszerét nem volt hajlandó bevezetni, ezért a központi kormányzat részéről sorozatos támadások érték, de a megyei közigazgatás kiállt mellette. Egy ideig még Veszprémben és Nagykanizsán házfőnök volt, pályája végén Kalocsán oktatott.
A fizika körébe vágó fontos kéziratai ma már nem fellelhetők, fizikai szereit és találmányait sokáig Vácott őrizték.
|
A magyar ballonozás kezdetei
|
A léggömb kísérletek izgalomba hozták egész Európát. Magyarországon először 1783-ban Nyemecz tanár az állam költségén tett kísérletet Montgolfier testvérek utánzására, de mindkét próbálkozása csődöt mondott. 1784-ben viszont két hidrogénnel töltött „repülő golyóbis” emelkedett föl. Az elsőt a zágrábi születésű Domin Ferenc József jezsuita szerzetes, a másodikat az 1746. május 6-án Kunszentmártonban (?) született Szablik István piarista készítette. Kísérletéről a Pressburger Zeitung 1784. július 27-én így számolt be:
„Szablik léggömbje 14 finoman kidolgozott, vörösre és fehérre festett, kencével bevont ökörhólyagból készült. A szabályos gömb alakú »égi golyóbis«, miután megtöltötték »gyúlékony levegővel« [hidrogén – a szerk.], 11 órakor emelkedett fel. A 21 hüvelyk [55 cm] átmérőjű léggömb merőlegesen szállt a magasba és mintegy 24 ölnyi [45 m] magasságot ért el. Negyedóra múltán azonban elszakította kötelét és délnyugat felé szállt egyre magasabbra, míg azután egy első osztályú csillag nagyságúvá zsugorodott.”
| Neumann Kht. | Color Plus Multimedia | Ismertető | Impresszum | © Copyright | Főoldal |