Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

SCHLATTNER JENŐ, (Salgótarján, 1896. júl. 21. – Budapest., 1975. okt. 10.): gépészmérnök, tüzeléstechnikai szakember és szénkémiai kutató.

Oklevelet a budapesti műegyetemen szerzett (1921). 1924-től a salgótarjáni kőszénbánya rt. dorogi erőművénél dolgozott. 1933-ban tervei és szabadalma alapján építették az első komplex barnakőszén-lepárló telepet Dorogon. 1945 után a Magyar Állami Szénbányák ipari főosztályán dolgozott, majd a Szénfeldolgozó Vegyipari Központ műszaki vezetője lett. Az energia-világkonferencián (Rio de Janeiro, 1954) hazánk képviselője. 1961-ben a budapesti műszaki egyetem doktorrá avatta. 1956–65-ben a Magyar Tudományos Akadémia Kőolaj-, Gáz- és Szénfeldolgozási Bizottságának elnöke, majd a Magyar Kémikusok Egyesülete Szénkémiai Szakosztályának vezetője volt. Főleg tüzeléstechnikával és szénkémiával foglalkozott, kidolgozta a barnakőszénből való kohókoksz-előállítás technológiáját.

A Magyar Szabadalmi Hivatal PIPACS adatbázisában szereplő szabadalmai (lajstromszám – cím):

141221 – Szénlepárlóval kombinált tüzelés

139560 – Szénlepárlóval kombinált tüzelés

133597 – Tüzelés

132066 – Belső égésű erőgép

128929 – Belsőégésű erőgép

115039 – Eljárás és kemenceanyagok hőkezelésére, kiváltképpen szénlepárlásra

104659 – Aknakemence, főként 400-600 C.(fok) körüli szénpárlásra

93802 – Pernyekiválasztó gát

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1996. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)