A legjelentősebb magyar vonatkozású fotográfiai találmányok egyébként nagyjából száz évvel Petzvál után születtek, az 1930-1940-es években - és többnyire külföldön. A fotovegyészetben két meghatározó egyéniség is kísérletezett ekkortájt, Gáspár Béla és Rott Andor. (…) Gáspár kortársa, Rott Andor a két világháború között a belga fotó- és filmnyersanyagokat gyártó Gevaert cégnél kezdte pályafutását, és legkiemelkedőbb teljesítményének az úgynevezett közvetlen pozitív fényképészeti eljárás (angol rövidítéssel: DTR) 1939-es kidolgozását tartják - mondja Gadányi György fotóművész és -történész, akinek gyűjteményéből válogattak a szóban forgó kiállításon. Az egészen más témában kutató Rott által feltalált ezüstdiffúziós eljárás - amelynek lényege, hogy a kidolgozásnál a fixír és a hívóanyag egyidejűleg van jelen, és ezek azonnal kölcsönhatásba lépnek - látványos karriert futott be. A DTR szabadalmának felhasználásával az amerikai Edwin H. Land öt évvel később polaroid néven hozta forgalomba világhírűvé vált egyperces fényképezési eljárását.