Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

Hazánk legismertebb üveg- és mozaikművésze, RÓTH MIKSA (Pest, 1865. dec. 26. – 1944. jún. 14.) apja műhelyében tanult és a családi vállalkozásban folytatta tevékenységét. Első jelentős munkája a máriafalvi (ma: Mariasdorf, Ausztria) római katolikus templom felújításakor készült gótikus üvegablak. A századfordulón előtérbe került a műemlék épületek helyreállítása, ami egyrészt hatalmas igényt támasztott a díszítőművészeti alkotásokkal szemben, másrészt alkalmat adott a legkülönbözőbb stílusirányokban való alkotómunkára. Ehhez járult egy gazdag nagypolgári réteg kialakulása kapcsán a magánpaloták, nagyméretű, elegáns lakások igényes iparművészeti munkákkal való berendezésére jelentkező igény, főként az akkoriban új és divatos szecessziós stílusban. Róth Miksa rendkívül szerteágazó, sokrétű, sok stílusirányzatot érintő művészi tevékenységet folytatott, új technológiákat próbált ki. Munkái egyre keresettebbek lettek. Legfontosabb üvegművészeti alkotásai a kassai dóm Szent Mihály kápolnájában, a Lechner által tervezett kecskeméti városházán, az Országházban láthatók. Hosszú, termékeny művészi kapcsolatot tartott fenn a gödöllői művésztelep vezető egyéniségeivel, Nagy Sándorral és Körösfői Kriesch Aladárral. Ebből a kapcsolatból származtak például a Nemzeti Szalon, a velencei magyar ház és a szabadkai városháza üvegablakai. Nagy Sándor tervei alapján készült a marosvásárhelyi Kultúrpalota tükörtermének székely népballadákat feldolgozó ablaktriptichonja és a Lipótmezei Elmegyógyintézet kápolnájának hat hatalmas üvegablaka, melyek keresztény vallási témákat ábrázolnak szecessziós stílusban.

A Róth műhelynek a mozaikművesség is fontos tevékenysége volt. Különleges technológiával készült, tartós mozaik munkájuk látható a Lechner-féle Postatakarékpénztár épületén és a Bajza utcai Léderer palotán; utóbbi Kernstok Károly tervei alapján készült.

Róth Miksa nézeteit két könyvben foglalta össze: az Egy üvegfestőművész az üvegfestészetről (1942) és az Egy üvegfestőművész emlékei (1943) címűekben.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990)