Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

RADÓ SÁNDOR (Újpest, 1899. nov. 5. – Budapest, 1981. aug. 20.): geográfus, térképész, akadémikus, és Dóra fedőnéven a szovjetek legendás mesterkémeinek egyike.

Tanulmányait a budapesti egyetem Állam- és Jogtudományi Karának hallgatójaként kezdte. 1919-ben politikai biztos volt, ezért a Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált. 1920-ban a szovjet távirati iroda (ROSZTA) bécsi fiókjának vezetője, majd Lipcsében az illegális kommunista fegyveres szervezkedés egyik vezetője volt. 1924-ben Moszkvába került, ahol a Világgazdasági és Világpolitikai Intézet titkára és tudományos főmunkatársként dolgozott. 1926-ban Berlinben megszervezte a Szovjet Hírügynökség külföldi irodáját, és létrehozta a világ első térképészeti sajtóügynökségét, amely Berlinben Pressegeographie, utóbb Párizsban Inpress, a második világháború alatt Genfben Geopress néven működött, és aktuális térképvázlataival folyamatosan ellátta a nemzetközi sajtót. Genfi irodája később fontos szovjet hírszerző központtá alakult. Hírszerző munkáját utóbb Dóra jelenti c. könyvében írta le, amit több mint húsz nyelven, a világ minden táján kiadtak. 1945-ben, a háború befejezése után Moszkvába utazott, ahol hosszú évekre, „nyugatos” múltja miatt, börtönbe vetették. Csak élete utolsó éveiben kapta meg a munkájáért járó szovjet hadikitüntetéseket. 1955-ben hazatérhetett Magyarországra és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalának főosztályvezetője lett. 1958–1966 között a Közgazdaságtudományi Egyetem gazdasági földrajzi tanszékvezető egyetemi tanára volt, és az MTA Földrajzi Bizottságának, majd Kartográfiai Bizottságának elnöke. Haláláig a Magyar Földrajzi Társaság elnökeként, a Geodéziai és Kartográfiai Egyesület társelnökeként tevékenykedett. Tudományos munkásságáért számos magas hazai kitüntetést is elnyert.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)