A külön gyárnak is beillő, nagyteljesítményű, korszerű ércelőkészítő-mű magyar tervezők munkája alapján épült fel. Különleges automatizált berendezései – körbuktatók, aprítógépek, rázórosta, görgőrosták – mellett mindössze néhány ember irányítja a vasércosztályozását, aprítását, előkészítését. Ez az automatizált gyáregység szokatlanul nagy mennyiségű anyag mozgatására képes: három kilométer hosszúságú szállítószalagjai naponta annyi anyagot képesek szállítani, amely öt – egyenként 60 darab vasúti kocsiból álló – tehervonatot töltene meg. Az ércelőkészítő-mű próbaüzemben készített alapanyagát már kipróbálták a Sztálin Vasmű nagyolvasztójában. A pormentes, nagyjából azonos nagyságú érc adagolása kevesebb kokszfogyasztást, gazdaságosabb üzemet jelent – országunknak jelentős deviza-megtakarítást.

A kohászat évtizedes vágya teljesült a modern üzem felépülésével – mondotta ünnepi beszédében Borovszky Ambrus elvtárs, a Sztálin Vasmű igazgatója. Az ércelőkészítő és tömörítőmű munkájával zavartalan, egyenletes kohójáratot biztosíthatunk, könnyebb munkával, nyugodtabb üzemeltetéssel és több még jobb minőségű nyersvasat adhatunk a hazának. Előzetes becslés szerint évente tízezer tonna kokszot takaríthatunk meg az új mű munkájával, s a tömörített érc adagolásával évente több tízezer tonnával több nyersvasat adhatnak a kohászok

Forrás: Szabad Net – Válogatás a korabeli sajtóból. Szabad Nép: 1956. szeptember 8.