Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

Az alföldi gyógyvizeinket felfedező, szénhidrogén-kutató geológus, PÁVAI-VAJNA FERENC (Csongva, 1886. márc. 6. – Szekszárd, 1964. jan. 12.) másik híres kőolaj kutató kortársával, Papp Simonnal együtt Böckh Hugó geológus professzor munkatársaként kezdte pályáját az erdélyi, horvátországi és dunántúli földgázkutatásoknál. Az I. világháború után, amikor Böckh és Papp külföldre távozott, a Pénzügyminisztérium megbízásából Pávai-Vajna lett az alföldi szénhidrogén kutatások vezetője, főgeológusa. Ipari jelentőségű olajat, földgázt ezen a területen nem sikerült ugyan találnia, azonban nagy kapacitású, magas hőmérsékletű gyógyvízforrásokat tárt fel Hajdúszoboszló, Debrecen és Karcag környékén; később a szegedi Anna-forrást is ő fedezte fel. A gyógyászati alkalmazás mellett ő hívta fel a figyelmet a hévizek geotermikus energiájának, a földhőnek a hasznosítási lehetőségeire. Ezt a gondolatát csak napjaink gyakorlatában kezdik igazán értékelni és megvalósítani.

1929-től a Földtani Intézet szolgálatába lépett és elsősorban gyakorlati földtani térképezéssel foglalkozott 1956-os nyugdíjba vonulásáig. A szénhidrogén kutatáson és hidrológiai tevékenységen kívül életművének jelentős részét képezik tektonikai és barlangászati kutatásai is.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Életrajzi Lexikon)