| ||||||||||||||
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
PACKH JÁNOS, (Kismarton, 1796. máj. 7. – Esztergom, 1839. okt. 9.): építész, építőmester, számos korabeli nagyszabású egyházi építkezés kivitelezője.
A bécsi akadémiárara 1811-ben iratkozott be. Pesten Kasselik Fidél és Zitterbarth Mátyás mellett építészeti rajzoló volt. Nagybátyja Kühnel Pál halála után 1824-ben átvette az esztergomi bazilika építését és folytatta haláláig, Hild József fejezte be. A kanonoki házakon kívül ő tervezte és építette az esztergomi kerek templomot (1828–35), átalakításokat végzett a pannonhalmi kolostorépületen, templomon és Engel József után ő fejezte be a pannonhalmi könyvtárat. 1829-ben tervet készített az egri székesegyházhoz. Építészetelméleti műveket is írt. Gyilkosság áldozata lett.
|
Prokopp Mária: Ősi bazilika a szent hegyen
|
1821. februárjában már meg is bízták Kühnel Pál magyar építészt, az általa készített terv alapján, az építkezés vezetésével. 1822. április 23-án, Szent Adalbert ünnepén Rudnay prímás elhelyezte az új Magyar Sion alapkövét, amely mindmáig Európa egyik legnagyobb temploma. Az építkezés hihetetlen gyorsasággal és nagy igényességgel folyt. Kühnel Pál 1824. évi halála után Packh János fiatal magyar építész lett az építésvezető. Az ő terve szerint épült a viadukt az egykori várárok felett, a Visegrád felől érkező országút tengelyében, és vezet a székesegyház szívébe, a főoltárhoz.
1823 nyarán megtörtént a Bakócz-kápolna áthelyezése az új templomba. Elkészült a székesegyház remekművű altemploma is, amely háromhajós ünnepélyes csarnokon át vezet az érsekek bíbor mauzóleumába.
| Neumann Kht. | Color Plus Multimedia | Ismertető | Impresszum | © Copyright | Főoldal |