JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. március 29.Névnap: Auguszta
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A Magyarország, Jugoszlávia és Csehszlovákia által aláírt egyezmény aláírók általi célja a szovjet szállításokat ellensúlyozandó arab olajbeszerzés lehetővé tétele volt. A Szovjetunió nem gördített akadályokat a megegyezés elé, mert számára ez a vezeték a világpiacok elérésének egyik újabb lehetőségét jelenthette, azaz a vezeték ellentétes irányú használatában gondolkodott.

Az 1974-ben aláírt Adria Kőolajvezeték Egyezmény értelmében 1978-ra megépült a horvátországi Omisaljból induló, évi 10 millió tonna kapacitású vezeték, mely egyben összeköttetést teremtett a Barátság kőolajvezeték-rendszerrel. A csővezeték Berzence mellett lép át Magyarország területére és Százhalombattánál ér véget. Az Adria vezetéken kezdetben iraki és iráni kőolaj érkezett, de ez – részben a magasabb tranzitdíjak miatt – nem váltotta ki a szovjet, majd orosz importot. Csehszlovákia felé tranzitszállítások is történtek az Adria és a Barátság I. vezetéken keresztül. A délszláv háborúk idején a vezeték üzemeltetése szünetelt, azóta a szállítások rendszertelenek. 1978-ra alakult ki a ma is létező, összesen 850 kilométeres magyarországi kőolaj-vezetékrendszer, amelynek kapacitása ma is bőségesen elegendő az ország folyamatos és biztonságok kőolaj-ellátásához. (Az évtizedekkel korábban előre jelzett nagyarányú kereslet-növekedés nem következett be.)

Az Országos Területfejlesztési Koncepció – Energiaellátás
(részlet)
Az energiaellátás helyzete

Magyarország, a Közép-Kelet-Európában elfoglalt kedvező geopolitikai helyzeténél fogva, a jövőben nemcsak az eddigi keleti kapcsolódásokon keresztül biztosíthatja a szükséges energiaforgalmat, hanem növelheti azt a nyugati, délnyugati irányú rendszerkapcsolatok kiépítésével. Kedvező területhasználati feltételekkel építhetők tranzit energiaszállító hálózatok az európai integráció keretében.

A szénhidrogén – kőolaj és földgáz – hálózati integrációt az elmúlt fél évszázad növekvő igényei követelték ki, mivel a hazai szénhidrogén-, főleg a kőolaj kitermelő helyek fokozatosan kimerültek.

Előbb a kőolaj-szállító vezeték rendszer épült ki az egykori Szovjetunióbeli gazdag olajmezőkből táplálva, majd az „Adria” csővezeték révén bekapcsolódott az ország a kőolaj világkereskedelmébe.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal