| ||||||||||||||
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
NÉMETH ENDRE (Pécs, 1891. nov. 19. – Budapest, jún. 3.): mérnök, egyetemi tanár, a műszaki tudományok doktora (1952).
Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte (1913). 1918–1922 között a Rimamurányi–Salgótarjáni Vasmű ózdi bányaigazgatóságán üzemi berendezések, épületek, vasutak terveit készítette, továbbá geodéziai és bányamérési munkákat végzett. 1923-ban vízügyi szolgálatba lépett, a Földművelésügyi Minisztérium Országos Halászati Felügyelőségénél dolgozott 1932-ig. 1932-1935 között a budapesti Kultúrmérnöki Hivatal munkatársa volt.
Foglalkozott az Alföld öntözésének kérdéseivel. Öntözőrendszereket és az öntözés gyakorlatát tanulmányozta Franciaországban és Olaszországban. 1935–1937 között az FM Vízügyi Műszaki Főosztályán irányításával készült több öntözőrendszer. 1937–1940 között az Országos Öntözésügyi Hivatalban a Vízhasznosítási Osztályt vezette. Ez időre esik a tiszafüredi öntözőrendszer befejezése is.
Szerkesztette a Vízügyi Közleményeket, majd az Öntözésügyi Közleményeket. Több munkája idegen nyelven is megjelent. 1946-tól 1948-ig, majd 1950-1952 között a mérnöki kar dékánja volt. Több hazai és külföldi tudományos egyesület, társadalmi munkájában vett részt. A toulouse-i egyetem Fermat-éremmel tüntette ki (1959), elnyerte a francia Kutatásfejlesztési Társaság érdemérmét (1969). Megkapta a Magyar Hidrológiai Társaság Schafarzik-emlékérmét (1965), a Vásárhelyi Pál-díjat (1974) és az Eötvös Loránd-díjat (1975).
|
Fejér László: A Kárpát-medence és
Magyarország vízügyeinek történelmi áttekintése
|
Az 1930-as évek a gazdasági világválságból való kilábalás esztendei voltak annak ellenére, hogy az évtized első felében súlyos aszály pusztított az Alföldön. Mindez jelentős lökést adott az öntözéses gazdálkodás kormányzati segítséggel történő elterjesztéséhez. Jeles szakemberek Lampl Hugó, Trummer Árpád, Németh Endre, Benedek József dolgozták ki azt az öntözési programot, amely alapja lehetett az 1937-ben megalkotott öntözési törvénynek, s amely hosszú évtizedekre meghatározta a magyarországi öntözések fejlesztési elképzeléseit. Az évtized végének nemzetközi politikai eseményei újra Magyarország közigazgatási felügyelete alá helyeztek olyan területeket, amelyek vízgazdálkodási szempontból újragondolásra késztették a vízügyi kormányzatot. Előtérbe került a Tisza vízgyűjtő területének rendezése, különös tekintettel az alföldi öntözővíz hegyvidéki tározására és a lehetséges vízi energia hasznosítására.
|
|
|
| Neumann Kht. | Color Plus Multimedia | Ismertető | Impresszum | © Copyright | Főoldal |