JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. április 19.Névnap:
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


MARGÓ TIVADAR (Pest, 1816. márc. 5. – Pusztaszentlőrinc (ma Pestlőrinc), 1896. szept. 5.): zoológus, egyetemi tanár, az első magyar darwinisták egyike, korának jelentős biológusa. Orvosnak készült, de a pesti és a bécsi egyetemen filozófiai és természettudományi hallgatott előadásokat először. 1838-ban Pesten bölcsészdoktori, 1840-ben orvosdoktori oklevelet szerzett. 1841-ben sebészdoktorrá és szülészmesterré avatták a bécsi egyetemen. Néhány évig a bécsi közkórházban dolgozott, majd Schordann Zsigmond mellett lett tanársegéd a pesti egyetem anatómiai tanszékén. A szabadságharc idején honvédorvos volt. 1851-ben szövettanból lett egyetemi magántanár és helyettes tanárként tartott előkészítő természettudományi előadásokat 1859-ig. 1858-tól Bécsben az izomrostok élettanát tanulmányozta. 1860-tól a kolozsvári orvossebészeti tanintézet, 1862-től haláláig a pesti egyetemen az állattan és az összehasonlító bonctan tanára volt.

Munkássága a szövettani kutatások terén alapvető volt. Rendszeresen terjesztette a darwinizmust az egyetemi oktatásban és a természettudományok népszerűsítésében egyaránt. Az állattan művelését és az egyetemi oktatást magas színvonalra emelte, tovább fejlesztette a mikroszkópiai vizsgálati módszert. Fejlődését mutatja, hogy amíg az első állattani munkájában (1868) a degresszív sorrendet, addig a későbbi munkáiban (1876, 1883) már a progresszív rendszert követte. Ellenőrizte Darwin Az ember származása c. művének fordítását, és Darwinnál tett látogatása után (Charles Darwin élete, jelleme és irodalmi működése címmel) bevezetést írt hozzá (Bp., 1884).

Cserháti Mátyás: A természetes szelekció gondolata a 18. századtól napjainkig
(részlet)
Darwin elképzelései a természetes szelekcióról

A német Haeckelhez és az angol Huxleyhez hasonlóan akadtak olyan magyar tudósok, akik az evolúciót előadásokban ismertették széles körben. Ilyen volt hazánkban Margó Tivadar, aki 1868-as könyvében, az „Általános Állattanban” először különböző feltételezett átmenetekről, majd a darwini természetes szelekcióról ír, mint az új fajok elvi átalakulásának a mechanizmusáról. 1869-től pedig a Magyar Természettudományi Társulat szervezte meg ismeretterjesztő előadásait. Saját felfogása szerint a faji átalakulás két tényezőtől függ, egy belső és egy külső oki tényezőtől, ami a jól ismert öröklődés és alkalmazkodás, ami a természetes szelekció velejárója.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal