Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
A Pesti Hazai Első Takarékpénztár Egyesület Fáy András – Mikszáth szerint „a nemzet mindenese” – kezdeményezésére 1839. december 30-án alakult és 1840. január 11-én már meg is kezdte működését, mint az első önálló magyar pénzintézet. Üzletkörét betétek kamatoztatása, váltókölcsönök és ingatlanokra kihelyezett jelzálogkölcsönök folyósítása képezte. 1845-ben az intézmény részvénytársasággá alakult, majd a kiegyezés után rohamos fejlődésnek indult. Nagy szerepet játszott a XIX. század végén erőteljesen megindult budapesti építkezések finanszírozásában. Takarékpénztári jellegét mindvégig megtartotta. Bevételeinek túlnyomó többsége kamatokból és szelvényjövedelemből származott. A takarékpénztárról alapítója könyvet is írt. Az intézmény 1948-ban állami tulajdonba került, majd felszámolták. Üzletágait az Országos Takarékpénztár vette át.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1990, Budapest Lexikon)
Széchenyi úgy vallotta később, hogy Fáy András liberalizmusa döntő hatással volt gondolatainak kialakulására. Fáyra pedig Széchenyi volt döntő hatással attól kezdve, hogy a Hitel megjelent. Az 1820-as évek derekától a 40-es évek derekáig Fáy a magyar közéletnek Széchenyi mellett a másik főszereplője. Kossuth fellépéséig ő a pesti ellenzék vezére, ugyanúgy foglalkozik a koldusok problémájával, mint a nőneveléssel, megszervezi az első magyar pénzintézetet, a Takarékpénztárat, hiszen enélkül nem is lehetne előrelépni a tőkés termelés felé. Tehát egy ideig bankigazgató - és nagyon jól ért hozzá. De amikor ez a fő szükséglet, akkor színházszervező és színigazgató - és nagyon jól ért hozzá. Közben előkészíti az első magyar biztosítóvállalat megteremtését, s eközben kiderül, hogy kitűnően ért a statisztikához és a valószínűségszámításhoz.