JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. április 24.Névnap: György, Debóra
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


KOVÁCS JÁNOS (Szeghalom, 1816. nov. 9. – Szalacs, 1906. dec. 7.): tanár, zoológus. Szülővárosából először Hajdúszoboszlóra került, majd tanulmányait a debreceni kollégiumban (1833), azután a berlini egyetemen folytatta, ahol főleg természettudományokkal foglalkozott. 1846–56 között a Tisza család geszti birtokán Tisza Domonkos nevelője volt. Ezekben az években kezdte meg természettudományos kutatásait, először a Sárréten, majd a bihari Rézhegyekben, ahol szén és aszfalt előfordulásokat kutatott. Tanítványa betegsége miatt, annak kíséretében jutott el először afrikai helyszínekre. Beutazta Egyiptomot, és az ott gyűjtött értékes állat-, növény- és ásványkőzet-gyűjteményét az Nemzeti Múzeumnak ajándékozta. 1856-tól, hazatérésétől a debreceni kollégium tanára volt nyugalomba vonulásáig (1896). Alakját Móricz Zsigmond is megörökítette a Légy jó mindhalálig Názó tanár urának személyében. Arany Jánoshoz meleg barátság fűzte, személyesen ajánlotta őt a Tisza család figyelmébe utódjául, új házitanítónak.

Első volt a magyar természetbúvárok közül, aki Afrikában kutatóúton járt s erről jegyzeteket készített. Útinaplója sajnos 1944-ben megsemmisült, ezért a Nílus völgyében tett utazása és kutatásai jelenleg csak a Természettudományi Társulat ülésén, 1856-ban tartott beszámolója alapján ismertek. Korának számos hazai és külföldi természetbúvárával tartott fenn kapcsolatot.

Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig
(részlet)
HETEDIK FEJEZET
amelyben csodálatos, hogy a szenvedő ember körül is minden természetes és vidám; szinte nem érdemes élni, ha az élet ilyen kevéssé vesz részt a szív fájdalmában

Lent az osztályban nevetés hallatszott, rá nyüzsgés, lökdösődés, de Misi meg volt bűvölve, s lángoló szemekkel nézett a kis öregre, akinek a homlokán a csontokra simult a puha, rózsaszínű, fonnyadt, halvány bőr, s kék erek voltak rajta szétzilálva, a két keze is annyira gyenge és reszketős, hogy most, amint e képleteket felállította, elfáradt bele, s le kellett ülnie. Arany János barátja volt, mondta róla valaki. Míg utána nézett, Arany Jánosra gondolt. Arany János fogott kezet az öreg Názóval, mikor fiatal Názó volt.

Visszacsoszogott az agg tanár a székhez, s lehajtotta a fejét, és darabig maga elé nézett.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal