Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

KŐNIG GYULA (Győr, 1849. dec. 26. – Budapest, 1913. ápr. 8.): matematikus, műegyetemi tanár, a halmazelméletben szereplő „Kőnig-féle egyenlőtlenség”-i szabály megalkotója.

Középiskolai tanulmányai után a bécsi egyetem orvosi karára iratkozott be, de ugyanakkor matematikai előadásokat is hallgatott. Bécsben egy évet, majd Berlinben félévet töltött, itt főleg matematikával és filozófiával foglalkozott. Ezután másfél évre Heidelbergbe ment, ahol matematikai, fizikai, filozófiai és orvosi előadásokat látogatott. Különösen Helmholtz és a matematikus Königsberger hatott rá. Heidelberg után egy félévre még visszatért Berlinbe, az ott működő Kronecker erősen befolyásolta későbbi tudományos munkásságát. 1871-ben a budapesti tudományegyetem magántanára lett és előadói megbízást kapott. 1873-ban tanárképző intézeti tanárrá nevezték ki, 1874–1905-ben a műegyetemen a 3. sz. matematikai tanszék tanára volt. Alapvető új eredményeket ért el a klasszikus és az absztrakt algebrában, a számelméletben, az analízisben, a halmazelméletben és a matematikai logikában. Az ő nevét viseli a halmazelméletben szereplő „Kőnig-féle egyenlőtlenség”, az axiomatizált tudományok abszolút ellentmondástalanságának eldöntésére szolgáló „értékelés-módszer” és a nem euklideszi geometriák szemléltetésének egyik első modellje. Jelentős szakirodalmi tevékenységet fejtett ki, nagyobb művein kívül mintegy 70 matematikai tárgyú értekezése jelent meg magyar és külföldi szaklapokban. Sikerrel munkálkodott a két Bolyai elismertetése érdekében. Emlékére alapította két fia 1917-ben a róla elnevezett emlékdíjat kiváló matematikai kutatók, ill. munkák jutalmazására.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)