JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. március 29.Névnap: Auguszta
    
 
Hónapok
 
Keresztelő Szent János (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda
                        Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)

Keresztelő Szent János (Illusztráció a Pannonhalmán őrzött Legenda Aurea Sanctorum című ősnyomtatvány 1482-es augsburgi kiadásából)

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
Nyakavágta szentek

Keresztelő Szent János fővételéről régente augusztus 29-én emlékezett meg a katolikus egyház. Az ünnep neve régiesen Nyakavágó vagy Nyakavesztő János, Szent János nyakavágása, latinul Decollatio S. Johannis Baptistae. Az ünnephez „nyakazásos” hiedelmek tapadtak. A vértanú levágott fejét kifaragták és tálra helyezték, vagy tálra festették. E kegytárgyat fejfájás gyógyítására vélték alkalmatosnak. A fejfájósok általában Keresztelő János és más lenyakazottak közbenjárását kérték. Az ország különböző részein illő módon úgy tartották, hogy e napon nem jó dolog szabni, vágni. Egyik helyen nem ettek semmi olyant, aminek feje van, mondjuk, káposztát, másutt viszont épp ez volt az előírt étek (gyümölcsféle, mindenekelőtt dinnye.) Tragikomikusan hangzik, de a káposztafejek növekedéséért épp hozzá és az ugyancsak lefejezett Bertalanhoz imádkoztak.

Keresztelő János fővételének gyászos magyar vonatkozása is van. Ez a nap jelzi a naptárban a középkori magyar állam bukását: 1521. augusztus 29-én foglalta el a török az ország kapuját, Nándorfehérvárt, 1526. augusztus 29-e a megsemmisítő mohácsi csatavesztés dátuma, 1541. augusztus 29-én került az ország fővárosa, Buda is a török hatalmába majd 150 esztendőre. Az egybeeséseket már a kortársak is baljós jelnek tekintették, az utókor pedig éppen ezért mély gyászban ülte meg e napot (a mohácsi csatavesztést a nap liturgiájába a római egyház is beépítette). Az egybeesések tényleg meglepőek, de vegyük figyelembe, hogy a magyar-török háborúk idején a hadivállalkozások csúcsideje augusztus végére esett; a töröknek, ha az őszi esőzések előtt haza akart térni, ekkorra már ki kellett csikarnia a döntést. Az sem kizárt azonban, hogy Szulejmán szándékosan választotta a fejvesztett szent keresztényekre nézve baljós emléknapját stratégiailag döntő csaták megvívásának időpontjául. Hiszen hadjáratait is mindig ugyanaznap, birodalma egykori, keresztény patrónusának, Szent Györgynek a neve napján indította Magyarország ellen.

Bálint Sándor: Ünnepi kalendárium
(részlet)

Nyakavágó János, jámbor szegedi öregek ajkán Nyakavesztő János, az Érdy- és Lányi-kódexben Szent János nyakavágása, újabb egyházi szóhasználat szerint Szent János fővétele (Decollatio S. Johannis Baptistae): Keresztelő Szent János vértanúságának föltételezett emléknapja.

Halálát az Érdy-kódex így adja elő: mikoron az hóhér az temlecben ment vóna, szent János Babtista térdén állván, kezei, szemei fölemelvén, nagy hálaadással és édes szívvel, lélekkel, nagy felszóval mondá: óh én édes teremtő Istenem, teneköd ajánlom az én lelkömet. És lehajtá nyakát, mint az ártatlan bárány, és az hóhér elvágá nyakát. Óh szent halál, óh nemes mártiromság, kinek miatta sem teste, sem lelke el nem vész. Szent Dávid prófétának mondása szerént. Drágalátus Úristennek előtte az ő szentinek halálok… Temeték el kedég őtet, az ő szent tanojtványi Sebaste nevő várasban, kinek régi időben Samaria vala neve. Szent Elizeus és szent Abdias prófétáknak koporsójokban, kinek testét nagyobb részre, mint meghallók, Julianus megégettette. De az édes ujja, kivel Krisztust megmutatta vala, az Jordán vize mellett megmarada, és feje…

A történet fölbukkan protestáns bibliai epikánkban is. Erdéli Máté műve Az Szent János Baptistának feje vételéről való szép ének (1560) Nyilván a későbbi barokk századakban sem ismeretlen, bár dokumentumokat a kutatás hiányossága miatt nehezen tudnánk idézni. Utalunk azonban a lőcsei kollégium ifjúságától 1691-ben előadott jezsuita iskoladrámára: Vox abbreviata sive S. Joannes Baptista iussu Herodis regis capite munitra. Azaz: Rövidre fogott szó, vagyis Herodes király parancsára Keresztelő Szent János fővétele.

Caravaggio: Salome Keresztelő Szent János fejével
(festmény)
Kernstok Károly: Keresztelő Szent János
(festmény)
Kerényi Jenő: Keresztelő Szent János
(szobor)
Juhász Gyula: Salome
Illatos füstöt ont a thujafa
És balzsamát árasztja Gileád,
Zokog az üstdob s tuba panasza,
Lágy fény kúszik a mennyezeten át.
Nagy négere vállán pihen feje
– Künn hozsannát kiált a csőcselék –
A bíborkárpit megremeg bele
S ő álmatagon lehajtja fejét!
– „Új gyönyör tűzcsóvája kell nekem,
Vesszenek a régi mámorok!
János feje kell! A szép idegen!
Érette dalolok és táncolok.
Arany tálon, úgy hozzátok nekem!”
Jön a fej. S vér és vér a szőnyegen!


Keresztelő Szent János - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom
                        (Fotó: Legeza Dénes István)

Keresztelő Szent János - Budapest, Belvárosi Szent Mihály-templom
(Fotó: Legeza Dénes István)

Ut quaeant laxis
(részlet)
Kicsin-korodban menél a' pusztában,
Világiakat távoztatván abban:
Tiszta élet-ért lakál barlangokban,
Sanyarúságban.
Tested födözted teve-ször ruhával,
Es övedzettél sanyarú madzaggal:
Eteled vólt, erdei méz, sáskával;
s' Vizi itallal.
A' több Próféták Christust csak hirdették,
Ö el-jövését csak meg-jövendölték:
De te-általad újjal mutattaték,
s' Dicsöitteték.
Radnóti Miklós: Két szentkép – János
(részlet)
… Asszonyt
nem ösmert sohase, de sokszor
napestig vízben állt; ruháját
szőtték teveszőrből, deréköve bőr
volt, étele sáska s erdei méz!
XXIV. Jvnii: Keresztelö Szent Janosról
AZ Keresztelö Szent János napja, Lelkeink istápja;
kin örvendeznek, és énekelnek keresztyén népek.
Annya méhében Christust köszöntvén, röpöse örömben:
Azért vigadván, hálákat adgyunk Szent János napián.
Sötét Pogányság, im világosság; tavozzék már vakság:
Mint fényes tüzzel, oktat Szent János születésével.
Üzd sötétséget, sok rút vétséget, Szent János világa;
Hogy köztünk fénlyék, és nevelkedgyék Christus országa.
Igy tiszteltessék, igy dicsirtessék Christus ö Szentiben:
Szent János fénye, szivünk reménye, Jesus nevében.
Ugyan azonrol
(részlet)
Szent életnek oskolája,
Tisztaságok szép formája:
Confessorok épp példája,
Vóltál; minden jó, tár-háza.
A' Szüzeknek tisztaságát,
A' Szenteknek méltóságát:
Az Angyaloknak Nagyságát,
Fellyül-haladod jutalmát.
Te ô dicsösséges gyermek,
Szent János: kinek ma tüzek,
Szent születéseden égnek,
A' Menybéliek örülnek.

Brodarics István: Igaz leírás a magyaroknak a törökökkel Mohácsnál vívott csatájáról
(részlet)
1526. augusztus 29.
Szigethy Gábor előszava

Négy hónappal később, 1526. augusztus 29-én, Keresztelő Szent János fejevételének napján délután a mohácsi síkon másfél órányi hősi küzdelemben elvérzik Magyarország. A király halott, halottak az országnagyok, lekaszabolt vitézek holttetemeinek ezrei borítják a vértől lucskos csatateret. Tomori Pál levágott fejét lándzsavégre tűzi a török, s győzelemittasan körbehordozza táborában. Szulejmán néhány napig várakozik, majd elindul Budára. Útjában az ország: fölégeti.

Keresztelő Szent János
(szócikk)

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal