| ||||||||||||||
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
KATONA LAJOS, (Nagybánya, 1866. ápr. 21. – Budapest, 1933. júl. 4.): kohómérnök, a közvetlen acélgyártás elméletének kidolgozója.
Tanulmányait a selmecbányai akadémián végezte 1889-ben. Az osztrák-magyar államvasút társaság resicai vasműveinek szolgálatába lépett, s ott a nagyolvasztók főnöke lett. 1905-ben kilépett és magánmérnöki irodát nyitott. Tanulmányútjai során Európa és az Egyesült Államok csaknem minden nevezetesebb kohóművét meglátogatta. Utóbb a Ganz Vagon és Gépgyár acél- és vagonműhelyének főnöke lett. Különösen a vaskohászat és a hengerlés kérdéseivel foglalkozott. Újszerű meglátásairól, újításairól beszámoló tanulmányait külföldi szakfolyóiratok is átvették. Elméletileg bebizonyította a közvetlen acélgyártás lehetőségét. Elgondolásait később a svéd és amerikai kísérletek a gyakorlatban is igazolták.
|
Vorsatz Brúnó: Vaskohászat
|
Ebben az időben azonban jelentős fejlesztések is megvalósultak: új elektrokemence, a hengersor új meghajtása, új finomsori üregezés. A gyár neve 1925-ben megváltozott M. kir. Állami Vas- Acél- és Gépgyárakra. Az 1914-ben megkezdett nagyolvasztó építése 1926-ra befejeződött, a diósgyőri vasgyár 51 év után saját nagyolvasztójából láthatta el nyersvassal saját üzemeit. Az 1920-as évek vége a sorozatos kartell-megállapodások éve volt. Az 1927-es Acélegyezmény tagjai a MÁVAG, a Ganz és Társa, a Weiss Manfréd, a Magyar Vagon, valamint az ún. Kisvasúti cégek és néhány bank volt, amelyek beszerzéseikkel kapcsolatban szindikátusi megegyezést kötöttek. Külföldön is jelentős képviseleti hálózatot alakított ki a MÁVAG igazgatósága.
A diósgyőri gyár minden üzemében a legkiválóbb szakembereket alkalmazta. A kovácsműhelyt Katona Lajos kohómérnök, az ötvözött acélgyártást Kerpely Kálmán kohómérnök irányította az 1929-ben telepített Herault-elektrokemencénél.
| Neumann Kht. | Color Plus Multimedia | Ismertető | Impresszum | © Copyright | Főoldal |