1909-ben került a közgyűlés elé az elnöki ügyosztály hatáskörének kiterjesztéséről szóló polgármesteri rendelkezés. E szerint két alosztály jön létre az elnöki ügyosztályon belül: az első a közigazgatás polgármesteri jogkörbe tartozó ügyeit fogja át, míg a második a szociálpolitika és a közművelődés tágabb területeit vonja irányítása alá. A szociálpolitika témaköre Bárczy várospolitikája szempontjából talán a leglényegesebb. Az alosztály hatáskörébe tartoznak a lakásügyek, a lakóházak építésére és igazgatására vonatkozó intézkedések, s a szociális (akkori szóhasználattal „népjóléti”) tevékenység. Emellett a közművelődési területnek a rendszeres iskolai oktatás keretein kívül eső részét is az osztály jogkörébe sorolta, ami gyakorlatilag a főváros kulturális szervező tevékenységét ölelte fel, beleértve saját kulturális intézményeinek (múzeum, könyvtár) irányítását is.

A polgármester a közgyűlésen az átszervezést legfőképpen azzal indokolja, hogy a fővárosi lakosság „érdekébe vágó ezen fontos ügyekre egyenes befolyást” kíván gyakorolni.

Az első alosztály élére Harrer Ferenc kerül, míg a második – s ekkor nagyobb szerephez jutó – alosztály vezetését Wildner Ödönre bízza. Ekkor helyezi át az elnöki ügyosztályra – a beruházási program műszaki irányításával megbízott – Kabdebó Gyula mérnököt is.

Forrás: Budapesti Negyed, 1995. 3. szám