Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

A Kárpát-medence flórájának kutatója, JÁVORKA SÁNDOR (Hegybánya, 1883. márc. 12. – Budapest, 1961. szept. 28.) a budapesti tudományegyetem elvégzése, majd doktorátusának megszerzése után rögtön élete első és egyetlen munkahelyén kezdett dolgozni: a Magyar Nemzeti (később: Természettudományi) Múzeum növénytárában, amelynek 1934-ben igazgatója lett és időközben egyetemi tanárrá is kinevezték.

Jávorka Sándor a Kárpát-medence és a Balkán szenvedélyes, hatalmas gyűjtőmunkát végző kutatója volt. Fáradhatatlan terepjárásai során 60 év alatt mintegy 22 000 lapnyi herbáriumi anyagot gyűjtött, 120 növényt fedezett fel és írt le. Nevét 40 növény elnevezése őrzi. Publikációinak zöme a florisztikával, a rendszertannal és az elterjedéstannal foglalkozik a Kárpát-medence, az Alpok és a Balkán területén. Legfőbb érdeme a magyar növényvilágról szóló összefoglaló mű megírása, két évtizednyi munka eredménye: az 1400 oldalas Flora Hungarica. Ebben a Kárpát-medence 4000 növényfajának kritikai áttekintését adja. A rendkívül színvonalas illusztrációkat Csapody Vera készítette, aki a későbbiekben Jávorka több művének is illusztrátora lett: a Kis növényhatározó sorozat köteteinek, az Erdő-mező virágainak, a Magyarország gyógynövényeinek és a Kerti dísznövények atlaszának.

Alapvető, forrásértékű művet alkotott Jávorka nagy elődje, Kitaibel Pál herbáriumának kritikai kiadásával és Kitaibel életrajzának megírásával.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Életrajzi Lexikon)