JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. április 23.Névnap: Béla
    
 
Hónapok
 
Rudan Mária: Ikrek zodiákus

Rudan Mária: Ikrek zodiákus

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
„Kettős”

A május 22-ével kezdődő csillagászati hónap az Ikrek jegyének védelme alatt áll. A jegy névadója az Ikrek (Gemini) csillagkép. Ennek az állatövi csillagképnek különös jelentőséget ad, hogy a nappályára merőleges égi körív, a Tejút is áthalad rajta, s az elmúlt kétezer évben a nyári napforduló otthona volt. A legrégibb közel-keleti kozmogóniák a világ teremtését arra az időre teszik, amikor a tavaszpont állott az Ikrek csillagképben (ha az év tavasszal kezdődik, gondolhatták, legyen tavasszal a „minden dolgok kezdete”).

[…]

Az Ikrek két legfényesebb csillaga, a Castor és a Pollux, az északi égbolt legfényesebb csillagai közé tartozik. A görög mitológia ikerhőseinek, Kasztórnak és Polüdeukésznak égi képmásai ők. Kasztór és Polüdeukész apja a hattyú-Zeusz volt, anyjuk Nemeszisz (Léda), aki a Tejút és nappálya másik, átellenes kereszteződése felett fogadta magába az isteni magot, ott, ahol a Hattyú csillagkép „behatol” a Tejút „vulvájába”. Az ikerhéroszok tojásból jönnek a világra, kerek sapkájuk a tojáshéj, az éggömb két felét jelképezi. (A Tejút osztja két félgömbre az eget.) Mint az Ikrek védnökei, Apollón és Hermész, ők is nagy marhatolvajok (Bika szomszédság!). Azt tartották róluk, hogy a téli viharok idején sietnek a hajósok segítségére. (Az Ikrek legtovább télen láthatók az éjszakában, s láthatóságuk végső soron azt jelenti, hogy felhőtlen vagy majdnem tiszta az égbolt.)

Földi János: Május, az égi jegy szerént Kettős hava
Kettős hóban vidámodván
 
Plánta, állat párral szép.
Párost tojik, párosodván,
 
Párost költ a tollas nép.
Most palántot ültetgettess,
Kendert, lent vess, téglát vettess,
 
Rajzik a méh, fogj rajat,
 
Sajtot nyomj, köpülj vajat.

Az állatövi csillagképek jelei

Rudan Mária: Ikrek csillagkép

Rudan Mária: Ikrek csillagkép


Szatmári Juhos László: Ikrek
(szobor)

Radnóti Miklós: Ikrek hava
(részlet)

– Hogy halt meg anya? – kérdeztem három év múlva egy alkonyatkor a nénit.

– Tanulj, és ne kérdezz butaságokat! Meghalt!

– Hogy halt meg? Miért halt meg? – A hangom megijeszthette, mert felém fordult, és összekulcsolta a kezét.

– A szíve nem bírta, ikerszülés volt.

– Ikerszülés volt? – mondtam ámulva utána. – Mi mindent rejtegetnek ezek még! – csikordítottam össze a fogam és a kezem ökölbe szaladt… Micsoda család! Minden másképpen van, mint másoknál, rendes embereknél!

– Hol az ikertestvérem? – támadtam a nénire gyanakodva.

– Meghalt, gyönge volt, egy-két percig élt csak. Az is fiú volt.

– És?

– Mit és?

– És… és anya azért halt meg, mert ikergyerekei lettek?

– Azért – törölt ki gyorsan egy könnyet a szeméből a néni –, de ezen már úgysem lehet segíteni, ne kérdezgess és különben sem való ilyesmiről beszélgetni. Szégyelld magad!

Szabó Lőrinc: Májusi orgonaszag
(részlet)
Az orgona kezdte! Szinte csobbant,
mikor a kertben megcsapott:
fűszere gázként gyült a roppant
éj tavába, a völgybe, ahogy
nyomta a párás ég: nehéz
volt, mint sűrű zene, mint sürü méz,
de mint tündér meglepetés
lengett körűl, mint álmodott hang
vagy holdfényfátylas csillagok.
Csokonai Vitéz Mihály: A rózsabimbóhoz
(részlet)
Nyílj ki, nyájasan mosolygó
 
Rózsabimbó! nyílj ki már,
Nyílj ki; a bokorba bolygó
 
Gyenge szellők csókja vár.
Nyílj ki, gyenge kerti zsenge:
 
Hébe nektárt hint terád,
Szűz nyakadba Flóra gyenge,
 
Bársonyos palástot ád.
Óh, miként fog díszesedni
 
Véled e parányi kert!
Óh, hogy óhajtják leszedni
 
Rólad azt a drága szert! –
http://www2.neumann-haz.hu:8888/~jeles/test/GET/jeles/UNNEP/ikrek_hava
[Ej-haj, gyöngyvirág, …]
magyar népdal
Ej-haj, gyöngyvirág,
Teljes szegfű, szarkaláb,
Bimbós majoránna!
Ha kertedbe mehetnék,
Piros rózsát szedhetnék,
Szívem megújulna.
Ej-haj, gyögyvirág,
Teljes szegfű, szarkaláb,
Levendulavirág.
Ha kertedbe mehetnék,
És ott kertész lehetnék,
Mindjárt meggyógyulnék.
Jékely Zoltán: Fülledt májusi est
Mily Ceres önti őket folyton-folyvást,
Egyre pompásabb, színesebb seregben,
Nő-gyümölcsök tobzódó sokaságát
Szegény világunkra ki szabadítja?
A legbusásabb délolasz piactér,
A Conca d’oro öble nem pazarlóbb
Citrom-narancs-datolyavíziókban,
Mint ez a fülledt május-esti utca,
Kibomló lányok illatait ontván
S idomait ringatván véghetetlen
Bő áradásban, a bolondulásig
Éhes-szomjúhozó érzékeimnek,
Hogy e bőség észbontó sűrűjében,
Mint bűvös kertbe tévedt gyatra tolvaj,
Ki körték, meggyek, csattanó cseresznyék,
Piros fürtök, barackok, rózsa-szilvák
Tömkelegében kábán válogatván,
Végtére tettenérten úgy menekszik,
Hogy közülük egyet le nem szakított –
Hova kapjak? Melyikhez folyamodjam?
 
– Istenség, e pompázatos gyümölcsök
gazdája, válassz ki egyetlen egyet
S szent áldomással tedd tulajdonommá,
S én azzal immár holtomig beérem!
 
– Vagy, ha úgy véled, nem érdemelem meg,
Hozzámvaló jóságod úgy mutasd ki,
Hogy add nekem egyetlen éjszakáját
Egy vérbő, tettrekész törökbasának!
 
Illyés Gyula: Jó május
Minden kezével működik
ez a május – ha egyszer eljött!
Naphosszat rángatja a felhők
duzzadtan csüngő tőgyeit.
Tej a sajtárban: zeng, csobog,
habzik az udvarban a zápor.
Állong még egy kicsit a jámbor
felhő, bár mindent leadott.
Süt a nap, fut a sárba ki
gyerek s kacsa… Mignem fölénkbe
téved egy uj felhő-tehénke
s kezdődik megint a zuhi.
De: tündöklők az éjszakák.
Kószálunk. Folyton más az illat.
Porták-szerte vad harcot vivnak
a trágyadombok s orgonák.
Csoóri Sándor: Lassú, májusi eső
(részlet)
Esik, esik, csak úgy magának.
Két órája kopog a tetőm.
A karcsú akácfürtök,
 
mint bőrig ázott, első áldozós leányok
összebújnak a magasban. Szemérmük
szép rejtekhelye is látszik.
Szabó Lőrinc: Májusi éjszaka
(részlet)
Késő volt, mentem haza, lelkem
az elmult nappal küszködött,
mentem, mogorván, kimerülve,
a kertek és villák között,
nem is én mentem, csak a lábam
vitt a fekete fák alatt,
két lábam, két hű állatom, mely
magától tudja az utat.
S egyszerre a májusi éjben
valami hullám megcsapott:
illatok szálltak láthatatlan,
sűrű és nehéz illatok,
a lélegző, édes sötétben
szinte párolgott a világ
és tengerként áradt felém az
orgona, jázmin és akác.
Kányádi Sándor: Tavaszutó
(részlet)
Récefiókákat
vezényelő vének
tanítgatják a szép
búvármesterséget.
Messzi jár a zápor,
viszi a szél, húzza:
szemlátomást nő a
nyomában a búza.
S meglátván a békák
udvarát a holdnak,
holnapra új záport,
záport kuruttyolnak.
Ady Endre: Májusi zápor után
(részlet)
Szinte sercent, hogy nőtt a fű,
Zengett a fény, tüzelt a Nap,
Szökkent a lomb, virult a Föld,
Táncolt a Föld, táncolt az Ég
S csókolt minden az Ég alatt
S csókolt minden az Ég alatt.
Juhász Gyula: Májusi óda
(részlet)
Vörös májusra vígan zöldelő
Szabad májust hadd hozzon a jövő!
Legyen majális minden napodon
Ó Ember, hittel én ezt dalolom.
Hittel, reménnyel május ünnepén,
Ó Ember, Testvér, be szeretlek én!
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal