Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

HOLLÁN ERNŐ (Szombathely, 1824. jan. 13. – Budapest, 1900. máj. 26.): hadmérnök, altábornagy, államtitkár, a Magyar Mérnök és Építész Egylet alapítója és első elnöke.

Tanulmányait a bécsi hadmérnöki akadémián végezte (1839). Fehértemplomnál és Szenttamás ostrománál kitűnt vitézsége miatt Kossuth őrnaggyá és hadmérnöki főnökké nevezte ki. Erődítési munkálatainak nagy szerepe volt Pétervárad védelmében. A szabadságharc bukása után internálták, majd börtönbe vetették. Kiszabadulása után mint mérnök úttörő munkát végzett a talajjavítás terén, és szerepet vitt a dunántúli vasúthálózat kialakításában. Széchenyi döblingi bizalmas köréhez tartozott.

1865-től az országgyűlés tagja, 1867–70-ben közlekedési, 1970–72 között honvédelmi államtitkár volt. Jelentős szerepe volt a kiegyezés utáni közlekedéspolitika kialakításában, mely Budapest központi helyzetének megerősítésével Széchenyi elgondolásait kívánta követni. A vasútépítéseket helyezte előtérbe a vízi közlekedés rovására is. 1875-ben soron kívül tábornokká lépett elő, 1886-ban altábornagyként nyugalomba vonult, ugyanettől az évtől a főrendiház tagja lett. A Magyar Mérnök és Építész Egylet alapítója és első elnöke (1866–1885) volt. Érdemei elismeréséül az Egylet 1885-ben Hollán Ernő-pályadíjat alapított az év legjelentősebb műszaki tanulmányának jutalmazására.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)