Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

HILD JÓZSEF, (Pest, 1789. dec. 8. – Pest, 1867. márc. 6.): építőmester, a reformkori Pest legjelentősebb építésze.

Apja, Hild János mellett tanult, majd Charles Moreau tanítványa volt, valószínűleg Bécsben és Kismartonban is részt kapott mestere építkezéseiben. 1816-ban Itáliába utazott, s mintegy három évig Milánóban, Firenzében, Nápolyban és Rómában tartózkodott. Hazatérve a legtöbbet foglalkoztatott pesti építőmester lett. Pesten több mint 900 építkezése volt, ezek közül több száz épület ma is áll. Klasszicista stílusa nagymértékben hozzájárult a reformkori Pest egész arculatának kialakításához. Külön kiemelkedtek a mai Roosevelt téren emelt épületei, amelyek közül sajnos a Budapest 1944-45-ös ostromakor kiégett Lloyd-palotát és a pesti Kereskedők Házát helyreállítás helyett lebontották.

1860 körül stílusa a romantikus historizmus felé fordult. Vidéki kastélyai, hűvösvölgyi nyaralóvillái nemes ízlésű, művészi alkotások. Fő művei mégis a rá maradt vagy rá bízott nagyméretű egyházi építkezések voltak. Legjelentősebb ezek között a Páckh János által félbehagyott esztergomi főszékesegyház áttervezése és megépítése (1840-től). Legegyénibb műve az egri székesegyház (1830–1837). A ceglédi református templom szintén az ő alkotása volt, és tervei szerint kezdték építeni a budapesti Bazilikát is.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1989. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)