Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

A játékelmélet egyik kidolgozója, a közgazdasági Nobel-díjas HARSÁNYI JÁNOS (Budapest, 1920. máj. 29. – Berkeley, USA, 2000. aug. 8.) a híres Fasori Evangélikus Gimnáziumban érettségizett. Középiskolás korában ógörög nyelvből és matematikából kiemelkedő eredményeket ért el. Gyógyszertár tulajdonos apja kedvéért a budapesti tudományegyetem gyógyszerészeti karára iratkozott be, de rendszeresen látogatta a világhírű matematikus, Fejér Lipót előadásait is. Gyógyszerész diplomája megszerzése után 1947-ben filozófiai doktorátust nyert Filozófiai tévedések logikai analízise című értekezésével. 1949-ben, a kommunista hatalomátvétel után lemondatták a szociológiai tanszéken betöltött tanársegédi állásáról, apja patikáját államosították. A család 1950-ben emigrált, Harsányi először Ausztráliába vándorolt ki, ahol betanított munkásként dolgozott és esti tagozaton közgazdász diplomát szerzett a Sydney-i Egyetemen. A Rockefeller ösztöndíj elnyerésének köszönhetően Amerikába ment, ahol a Stanford Egyetemen tanított és megszerezte második doktori címét. Érdeklődése egyre inkább a matematika, majd a játékelmélet felé fordult. 1994-ben kapta meg a közgazdasági Nobel-díjat, John Nash-sel és Reinhard Seltennel megosztva, az indoklás szerint A nem-kooperatív játékok elméletében az egyensúly-elemzésre vonatkozó úttörő munkásságáért. Harsányi azt mutatta meg, hogyan analizálhatók a nem teljes információjú játékok, azaz hogyan lehet stratégiai szituációkat vizsgálni olyan esetekben, amikor a szereplők nem ismerik egymás szándékát. Ilyen analízis az élet számos területén végezhető, a magán- és közszférában, politikai és gazdasági életben egyaránt. A Nobel-díj átadásakor mondott beszédében Harsányi hangsúlyozta, hogy munkájának alapja Neumann János 50 évvel azelőtt megjelent könyve volt, bár annak lényeges továbbfejlesztését, kiterjesztését végezte el. Az „információ közgazdaságtanának” kutatásához alapokat teremtő tudósként tartják számon.

Forrás: Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Székásy Miklós: Nobel-díjasunk, Harsányi János emlékére)