Jeles Napok - Györki József születésnapja

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

GYÖRKI JÓZSEF, (Pusztakovácsi, 1891. aug. 19. – Budapest, 1957. aug. 10.): vegyészmérnök, a hazai nyersanyagok hasznosításának elismert szakértője (pld. sárospataki kaolin, a várpalotai szénbázisú nitrogénműtrágya-gyártás).

Oklevelét a budapesti műegyetemen szerezte. 1914-1918 között tanársegéd volt a kémiai technológiai tanszéken, majd 1920-ig az Országos Központi Árvizsgáló Bizottság vegyészeti osztályának vezetőjeként dolgozott. 1920–1945 között önálló tervező és tanácsadó mérnökként tevékenykedett. 1933-ban a budapesti műegyetem műszaki doktora lett. 1945–46-ban a Péti Nitrogénművek Részvénytársaság vezérigazgatója, majd 1954-ben történt nyugdíjazásáig a Bányászati Kutató Intézet munkatársa volt.

Úttörő munkát végzett a hazai nyersanyagok tűzállóanyag-ipari, valamint szénfeldolgozási hasznosítására. Az anyagismereti kutatások meghonosítása, valamint a technológiai lehetőségek feltárása mellett nagy szerepe volt a sárospataki kaolin-előfordulás hasznosításában, valamint a várpalotai szénbázisú nitrogénműtrágya-gyártás megvalósításában

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)

Móra László: A Magyar Kémikusok Egyesületének 90 éve

(részlet)

Az MKE a második világháború időszakában

A festmények sajnos a háború pusztításának áldozatául estek és megsemmisültek. Az MKE Andrássy úti helyiségeit ugyanis az 1944. március 19-i német megszállást követően a Magyar Mérnökök és Építészek Nemzeti Szövetsége kisajátította, a főváros ostroma után, 1945 tavaszán pedig a Vegyipari Munkások Szabad Szakszervezete foglalta le. Az MKE így a háború utolsó esztendejét és a Budapestért folyó harcokat saját helyiségek nélkül vészelte át, olyképpen, hogy a lap szerkesztése és a legszükségesebb adminisztráció részére Gróh Gyula ügyvezető elnök és Erdey-Grúz Tibor főtitkár egyetemi intézeti szobáit használták. Erdey-Grúz az ostrom alatt is itt lakott, és már 1945. február 25-én engedélyt kért és kapott a Budapesti Nemzeti Bizottságtól az MKE működésének folytatására.

Az egyesület háború utáni első közgyűlését 1945. augusztus 23-án tartotta. Ezen Gróh Gyula egyéb magas tisztségére hivatkozva lemondott. Érdemeik elismeréseként - a közgyűlés Gróh Gyulát, Grenezer Bélát és Weiser Istvánt tiszteletbeli taggá választotta. Az új tisztikar elnöke Csűrös Zoltán lett, alelnökök Györki József, majd 1946-tól Bognár Gusztáv és Schermann Vilmos, a fôtitkár Erdey-Grúz Tibor maradt, akit két választott titkár segített.

Forrás: KFKI Chemonet - Magyar Kémikusok Lapja 1997. évi 52. évfolyamának 5. szám