| ||||||||||||||
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
GÖNCZY PÁL (Hajdúszoboszló, 1817. dec. 26. – Karácsond, 1892. jan. 10.): pedagógus, 1868-i népiskolai törvény gyakorlatba ültetésének egyik jelentős alakja.
1834-től a debreceni kollégiumban bölcsészetet tanult, 1838-tól tanító, ill. nevelőként dolgozott. 1844-ben Svájcba ment tanulmányútra. A zeleméri árvagyermek-nevelőintézet egyik megszervezője, mely 1845-től 1849-ig állott fenn. 1850–52 között Szőnyi Pál pesti nevelőintézetében tanított. 1852-ben magánintézetet alapított nemesi gyermekek számára, amelyet 1859-ben, amikor a pesti református gimnáziumot megalapították, átadott az egyháznak. Az így alakult gimnázium igazgatója volt 1867-ig. 1867-től 1889-ig a vallás- és közoktatásügyi minisztériumban működött, mint osztálytanácsos, végül mint államtitkár A német nyelvű térképek kiszorítása céljából szerkesztette a Magyar Korona Országai Fali Abrosza c. térképet: 1889-ben a főrendiház tagja lett. Jelentős szerepet játszott az 1868-i népiskolai törvény végrehajtásában. Széles körű pedagógiai irodalmi működést fejtett ki.
|
Juhász Imre: Ki volt Gönczy
Pál?
|
A nagy pedagógus Hajdúszoboszlón látta meg a napvilágot. Nádfedeles szülőházát, ahol gyermekéveit töltötte, az elmúlt évtizedekben számolta fel a kollektív közöny. Szüleit hat gyermekkel áldotta meg a sors. A gyors felfogású legidősebb gyermek családjától kiváló képességeken kívül nagy munkabírást és szorgalmat örökölt. Sokoldalú tehetsége, kreativitása már az iskola padjában megmutatkozott. A helyi iskoláztatás után tanulmányait Debrecen ősi Kollégiumában folytatta, ahol a bölcsészettel ismerkedett. Rövid tanítóskodás után szinte már az első évektől kereste a megoldásokat a korabeli népoktatás ezernyi problémájára. Pályafutásának első próbaköve a Hajdúböszörmény melletti Zeleméren, Karap Sándor és Diószegi Sámuel birtokán létrehozott Árva-nevelő és Gyámintézet megszervezése és irányítása volt. Az előkészület során ez tette számára lehetővé a svájci tanulmányutat, ahol módjában állt megismerkednie Pestalozzi (1746–1827) pedagógiai elveivel, s részben annak gyakorlati megvalósításával. 1845-től az intézet valamivel több, mint három éven át eredményesen működött, de szabadságharcunk nehézségei nyomán a humánus vállalkozás megszűnt.
| Neumann Kht. | Color Plus Multimedia | Ismertető | Impresszum | © Copyright | Főoldal |