JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. március 29.Névnap: Auguszta
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


FRIVALDSZKY JÁNOS, (Rajec, 1822. jún. 17. – Budapest, 1895. márc. 29.): zoológus, a rovarfajok neves magyar kutatója.

Tanulmányait a pesti Mérnöki Intézetben végezte, de már 1843-tól dolgozott nagybátyja, Imre mellett s részt vett az általa szervezett expedíciókban is. 1848-ban megszerezte a mérnöki oklevelet, de gyakorlatot nem folytatott. 1852-ben az MNM Állattárában kezdett dolgozni. Fáradhatatlan gyűjtőmunkájának eredményeként igen sok ízeltlábú fajjal gazdagodott az állattár gyűjteménye. Működési területe a faunakutatás volt, ezen belül főleg a rovarokkal foglalkozott. Több rovarfajt róla neveztek el. Ő volt a magyarországi barlangok első kutatója, ugyancsak ő készítette az első madár-összefoglalást is. Számos cikke jelent meg hazai és külföldi szakfolyóiratokban Több magyarországi és külföldi tudományos társaságnak és akadémiának tagja volt.

Rozner István: Rovarász elődeink
(részlet)
Frivaldszky János

 

Frivaldszky Jánosnak nem volt magángyűjteménye, nem kereskedett zoológiai tárgyakkal. Minden idejét, kapcsolatát arra használta, hogy a Nemzeti Múzeum állattani, főként rovargyűjteményét gyarapítsa. Az 1850-es évek elején nagy feltűnést keltettek az aggteleki, majd a Bihar hegységi barlangokból előkerült vak állatok. 1858-1862 között Frivaldszky János alaposan átkutatta a bihari és Krassó megyei barlangokat. 1865-ben egy akadémiai értekezésében 13 igazi vak barlanglakó fajt mutatott ki, ezek: 7 bogár, 2 kullancs, 1 álskorpió, 2 Crustacea és 1 pióca. Ez a lista később még több fajjal bővült. 1874-ig főleg a hazai rovarfauna kutatása volt az elsődleges célja. Bejárta a Bánságot, Pozsega, Trencsén, Liptó, Máramaros, Krassó és Temes megyéket. A rovarok mellett más állatcsoportokat is gyűjtött. Irodalmi munkássága kiterjedt a leíró és szisztematikus zoológia legkülönbözőbb ágaira. Legtökéletesebb az 1867-ben megjelent magyarországi Orthopterák monográfiája, amely 117 faj pontos leírását tartalmazza. Az irodalmi munkásságának javarésze a bogarakkal foglalkozik. Egyik kiemelkedő összefoglaló munkája a „Magyarország Téhelyröpűinek futonczféléi (Carabidae) 1874-ben jelent meg, ezt még számos publikációja követte.

Forrás: A Magyar Rovartani Társaság honlapja – Rovarász Híradó 2004. 36. szám

 

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal