Magyarnak lenni Európában annyit jelent, hogy nem vagyunk egyedül. Száz más nemzetbeli európai között van egy-két magyar. Társaságban nem hagyatkozhatunk a magánbeszédre, beszélni kell a többiekkel, nyelveket muszáj tanulni és olyasmit kell mondani nekik, aminek átélhető értelme van.

[...] 

Európainak lenni Magyarországon annyit jelent, hogy megtanuljuk a bibliai demokráciát, hogy valóban egyenrangúak vagyunk a többi emberrel minden élethelyzetben, munkahelyen, asztalnál, ágyban egyaránt. Európa számra és munkára nézve erősebb nyugati fele kialakította a liberális demokrácia politikai erkölcsét. Európai az az ország, ahol az egyén szabadsága sérthetetlen, ahol az emberi személy méltósága az értékelés alfája és ómegája, ahol különös tulajdonságaiért, semmilyen közösséget nem üldöznek.

A szállítóeszközökről szóló francia könyv Európa kialakulását a középkorban egyes-egyedül az újfajta, lóvontatású szállítóeszközök feltalálásának tulajdonítja. A szekerek és kocsik forgalmának. Ezek hozták össze Európát. Az ipar behúzódhatott a városokba, s koncentrálódhatott. Nem kellett félnie: a nyersanyag utánajött szekéren, s a kész portékáért a vásárló a kocsiján. (Ezért is lehetett csakugyan európai elterjedettségű szó a magyar kocs-i szekér. Minden nyelvben megvan.)

Próbálom számba venni, hol jelenik meg magyar költőnél intonációs erővel, vagy versvégi rímet kicsattintó ostorcsapásként a szó: „Európa”, vagy „át Európába”, meg az, hogy „európai”, „európait”…

Micsoda jelentésváltozások Babitstól, Illyéstől, József Attilától Takács Gyulának ezredünk-végi már inkább csak csőlakók közt fellelni remélt Európájáig.

Nevét rímhelyzetbe téve vallatják a költők az édes mostohát, ezt a kifestett vén clocharde-ot.

Európa nemcsak katonai hatalomként mondott csődöt a második világháború végére. Azzal is, hogy a kontinentális Európa nagyobb része erkölcsileg gyámoltalanul behódolt azt megelőzően a fasizmusok szövetségének. Európai humanizmus? Európa a városok tönkrebombázásának, a totális háborúnak, a koncentrációs táboroknak a színtere és szimbóluma lett. A zsidók eltávolítása és kiirtása az európai hitleristáknak nem okozott különösebb nehézséget, komolyabb ellenállás nem mutatkozott. A politikai és erkölcsi hatalmak bele tudtak törődni a kész ténybe. Senki sem adta ki a parancsot az auschwitzi gázkamrák és krematóriumok lebombázására. Az európaiak a nagy mocsok részesei lettek. Nem maradt erkölcsileg épen semmilyen politikai intézmény. És ezután következett a kommunizmus bemutatkozása a kelet-európai színpadon. Megtörtént. A közönség már nem tapsol. Nehéz a játékot füttykoncert ellenére is folytatni. Kiderült, hogy ez a nagy ábránd is csak egy régimódi térhódító hatalommánia.