Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
ÉRDI KRAUSZ GYÖRGY (Budapest, 1899. aug. 31. – Budapest, 1972. szept. 25.): mérnök, geodéta, térképész, területtartó vetület kidolgozója.
Mérnöki oklevelet a berlin-charlottenburgi egyetemen szerzett (1924). Először a magániparban dolgozott, 1942–45-ben a Honvéd Térképészeti Intézetben, majd a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumban, 1958–60-ban a Kartográfiai Vállalatnál folytatta. 1958-60-ban az ELTE-n megbízott előadó volt a térképtudományi tanszéken. Egyik kezdeményezője 1956-ban a Társadalom- és Természettudományi Ismeretterjesztő Társulat (TIT) Űrhajózási Bizottsága, majd a Műszaki és Természettudományi Szövetségek (MTESZ) Asztronautikai Szakosztálya megalakításának, melynek 1964–72-ben ügyvezető titkára volt. Térképészeti munkássága elsősorban a térképi vetületek elemzésére terjedt ki. Gazdasági atlaszokban alkalmazták a nevét viselő területtartó vetületet. Munkásságának másik területe az űrhajózással és a mesterséges holdak megfigyelésével kapcsolatos. Navicard elnevezésű, külföldön is bevezetett csillagászati számítótáblázat szabadalmát átdolgozta a mesterséges holdak követésére (1961). Az asztronautikai ismeretterjesztés területén kiemelkedő irodalmi és népszerűsítő tevékenységet fejtett ki. 1968-ban Lázár deák emlékérmet kapott.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1999. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
(részlet) Az Érdi-Krausz-féle vetület Érdi-Krausz György 1960-ban közölt vetületét a Mollweide-féle vetület és a Mercator-Sanson-féle vetület egy transzformáltjának összeillesztésével szerkesztette, és az illesztést a 60. vagy a 70. szélességi kör mentén végezte. Mivel az illesztéshez az egyes vetületrészeket különböző mértékben kellett nagyítani, a pólusok területén más méretaránnyal kell számolni, mint az alacsony szélességeken. A másik szépséghiba, hogy az illesztésnél a meridiánok vonala megtörik (kb. 10°-ot). A törés, ami a 2.8. ábrán jól megfigyelhető, az atlaszlapokon nem túl feltűnő, ugyanis a térképrajzolók „lecsalják”: ívesen rajzolják a megfelelő vonalszakaszt. Ezektől a hiányosságoktól függetlenül a vetület jól használható, pl. a Cartographia különböző atlaszaiban is rendszeresen használják az egész Föld bemutatására. Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem Informatikai Kar - Térképtudományi és Geoinformatikai Tanszék honlapja |
| |
