| ||||||||||||||
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
ENTZ FERENC, (Sümeg, 1805. dec. 6. – Promontor–Budafok, 1877. máj. 9.): orvos, szőlész, kertész, az első önálló hazai kertészképző intézmény megalapítója.
1825-től Pesten folytatta orvosi tanulmányait, amelyet 1831-ben Bécsben fejezett be. 1848-ig uradalmi orvos, a szabadságharcban honvéd főorvos volt. Orvosi gyakorlata közben különös érdeklődéssel foglalkozott a kertészet és szőlészet elméleti és gyakorlati kérdéseivel, itt szerzett tapasztalatait szaklapokban és a 15 kötetből álló Kertészeti Füzetek-ben közölte. E munkája korának alapvető kertészeti és szőlészeti kézikönyvének bizonyult, s méltó utódja 200 éves elődének, Lippai János Posoni kert-jének. Nagy érdeme művének a hazai kertészeti műnyelv kialakítása, erre épül a mai kertészeti szaknyelv is. Előbb Mezőkomáromban, majd 1850-ben orvosi gyakorlatát abbahagyva Pesten létesített kertészetet és faiskolát, amelyet 1853-ban kertészképző iskolával egészített ki.
Működésében mindenkor a hazai viszonyokhoz alkalmazkodott és ehhez szabta a nyugati államokban szerzett tapasztalatait. Úti beszámolói nyomtatásban is megjelentek. Számos lap munkatársa volt, megindította és 1870-től szerkesztette a Borászati Füzetek című szakközlönyt, amelyet 1874-től állami támogatással Borászati Lapok címmel adnak ki. Oktató munkáját az élettani ismeretek közlésére alapozta. A Kertészeti Tanintézet, majd a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola Emlékére 1963-ban a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanácsa évenként kiosztásra kerülő Entz Ferenc-emlékérmet alapított a kiváló kertészeti szakemberek jutalmazására.
|
|
|
Geday Gusztáv: Az
iskolaalapító dr. Entz Ferenc élete és munkássága
(1805-1877)
|
Ha végigtekintünk a magyar kertészet és szőlészet történetén, akkor dr. Entz Ferenc munkássága történelmi határkőként emelkedik ki. Ami előtte volt, az a múlt, és ami vele kezdődött, az a magyar modern kertészet és szőlészet. Az ő kertészeti tevékenysége szorította háttérbe a feudális magyar kertészetet, s ő volt az, aki e polgári fejlődés szükségelte magyar kertészet tudományos alapjait lerakta. Megteremtette az élettani alapokra helyezett magyar kertészet életét és gyakorlatát, kialakította a magyar kertészeti műnyelvet (erre épül modern szaknyelvezetünk is) és tudatosította a XIX. század közepén az ország közvéleményével, hogy hazánkban az egyik fontos feladat - gazdasági, ökológiai és társadalmi adottságaink folytán - a haszonkertészet kialakítása. A haszonkertészethez szükséges haszonkertészek kiképzését megfelelő iskola alapításával biztosította. Nemcsak a Kárpát-medence számára képzett a szükségletnek megfelelő haszonkertészeket, hanem a szomszéd államok (Románia, Szerbia) részére is szaktanárokat oktatott, akik az ottani kertészeti tanítás területén az első lépéseket sikeresen tették meg. Az iskola alapításánál nem anyagi haszonvágy, hanem a magyar kertészet és szőlészet szolgálata sarkallta. Példája nyomán alakultak meg a különböző hazai kertészeti és vincellériskolák. Megállapítandó, hogy dr. Entz Ferenc iskolájának alapítása jelenti a magyar kertészet történetében annak a szakoktatási intézménynek a létesítését, amely másfél évszázada tanítja alapítója szellemében sikeresen a magyar kertészek, szőlészek fiatal generációit.
| Neumann Kht. | Color Plus Multimedia | Ismertető | Impresszum | © Copyright | Főoldal |