A Deák Ferenc mauzóleum (fotó: Legeza Dénes István)
DEÁK FERENC (Söjtör, 1803. október 17. – Budapest, 1876. január 28.): politikus,
országgyűlési követ, az első felelős magyar kormány igazságügy-minisztere. „A
haza bölcse”. Apja jómódú középbirtokos volt. Édesanyja Sibrik Erzsébet, a Győr
megyei csécsényi (ma Rábacsécsény) Sibrik Antal – Győr megye alispánja –
elsőszülött leánya. Deák kamaszkorában elveszítette szüleit; csendes, zárkózott
természetűvé vált. Keszthelyen kezdett iskolába járni, később a pápai Királyi
Algimnázium növendéke lett (1812–13). Innen került a nagykanizsai piarista
gimnáziumba, ahol 1817-ben végzett. Az év őszétől a Győri Királyi
Tudományakadémián bölcseleti és jogi tanulmányokat folytatott. Ezután Pestre
került joggyakornoknak, és 1823 végén kapta meg ügyvédi oklevelét. 1824-től
1832-ig Zala megye fizetés nélküli alügyésze és árvaválasztmányának jegyzője
volt, és a törvényszéki üléseket járva megismerte a megyei jogi élet minden
apróbb részletét. Szabadidejében sokat olvasott és a magyar alkotmány- és
jogtörténetet tanulmányozta. Kedvelte Berzsenyi Dániel és Kisfaludy Sándor
költészetét, leginkább azonban Vörösmarty Mihály műveihez vonzódott. 1833-36
között – és később 1839-40-ben – Zala megye országgyűlési követe volt a pozsonyi
diétán. Hamarosan az ellenzék egyik vezére lett; a jobbágyság helyzetének
javításátért és a szólás valamint a sajtó szabadságáért küzdött. Később ő lett a
liberális ellenzék vezérszónoka. A Magyar Tudományos Akadémia 1939-ben
választotta tagjai közé. 1845-ben a Védegylet tagja lett. Politikai nézeteit
tekintve Kossuth és Széchenyi eszméi között állt. 1847/48-ban ismét követnek
választották. Az 1848-as áprilisi törvények elfogadása után, a Batthyány Lajos
vezette első felelős magyar kormány igazságügyi minisztere, a miniszterelnök
jobb keze lett. A szabadságharc leverését követően azt vallotta, hogy
ragaszkodni kell a ’48-as elvekhez, az ország alkotmányos önállóságához, így
magát az alkotmányt kedvező pillanatban egy tollvonással helyre lehet állítani.
1851-ben Schmerling osztrák igazságügy-miniszter felszólította, hogy vegyen
részt az igazságügyi reformok tárgyalásában, de ezt nem vállalta. 1855-ben az
MTA elnökévé választották. 1860. december 29-én Ferenc József császár
kihallgatásra kérette, hogy vele is megvitassa a kiadatás előtt álló februári
pátenst. Deák nem értett egyet. Az 1861-es országgyűlés előtt részt vett az
országbírói értekezleten, Pest belvárosi képviselője és egyben az ún. felirati
párt vezére lett. Május 13-án megtartotta felirati beszédét és javaslatát:
szerkesszenek feliratot a királyhoz a 48-as alkotmány visszaállítása érdekében.
A felirati javaslat visszautasítása után, augusztus 8-án újat szerkesztett.
1865. április 15-én a Pesti Naplóban megjelent ún. Húsvéti Cikke, amelyben a
Habsburg-házzal való jövőbeni kiegyezés gondolatát körvonalazta. Az 1865-ös
országgyűlés pártja számára meghozta a győzelmet (48-as törvények, a megyei
autonómia visszaállítása, dualisztikus tervek). 1866-ban egy újabb császári
meghallgatás alkalmával gróf Andrássy Gyulát ajánlotta miniszterelnöknek.
1867-ben Kossuth Lajos Deáknak címezte a kiegyezést ellenző ún.
Kassandra-levelet. 1867. június 8-án megkoronázták Ferenc Józsefet. Az új
kormányban Deák Ferenc nem vállalt munkát, de az országgyűlés többségi pártját,
a „Deák pártot” ő irányította. Jelentős szerepe volt az első évek liberális
polgári törvényeinek létrehozásában. Deák később betegsége miatt és a vezető
réteg közömbösségét, haszonhajhászását, megalkuvását látva elkedvetlenedett, és
visszavonult a politikától, de haláláig neve tartotta össze különböző
platformokból álló pártját. 1876. január 29-én hunyt el. Deák Ferencet a nemzet
halottjának tekintették, a végtiszteletadást az országgyűlés rendezte. A „haza
bölcse” a Fiumei úti sírkert (Kerepesi temető) egyik mauzóleumában nyugszik.
Lassan-lassan fellebben a fátyol a béccseli alkudozások titkairól. Úgy látszik, mindez már kicsinált dolog, s az országgyűlés csak arra van hivatva, hogy a bevégzett tényt regisztrálja.
De én e tényben a nemzet halálát látom; s mert ezt látom, kötelességemnek tartom megtörni hallgatásomat; nem avégett, hogy vitatkozzam, hanem hogy Isten, a Haza s az utókor nevében esdekelve felszólítsalak: nézz körül magasb államférfiúi tekintettel, s fontold meg a maradandó következéseket, melyek felé vezeted a hazát, melynek élni kellene, midőn a mi
csontjaink már rég elporlottak; a Hazát, melyben nemcsak a jelen röppenő percét, de a változhatlan múltat s a közelgő jövőt is szeretnünk kell. – Ne vidd azon pontra a nemzetet, melyről többé a jövőnek nem lehet mestere!
Deák Ferenc mellszobra - Kehida (fotó: Németh Gábor Árpád)