S Kossuth Lajos pedig Magyarország kormányzója lett.

No, gondoltuk, hát ezt is megértük.

De gondoltuk azt is, hogy ha a Duna mellett ilyen nagy ugrással haladnak előre, akkor mi sem akarunk elmaradni. Folyt is igen vastagon a munka, bárhova nézett az ember. Gáll Sándor új csapatokat szervezett, hogy azok Bem alá, ki már akkor nagy tábornok lett, a Bánságba menjenek. A régi honvédőket pedig, akik a csatákból már kisebbet-nagyobbat haraptak volt, a keleti szorosok őrzésére osztotta Czetz János ezredes, ki úgyszintén gidófalvi származású volt, igen nyájas ember és mulatós örmény. Az ágyúk szaporítása dolgában mi is befogtuk mind a két lovat, mert májusnak havában már olyan nagyra jutottunk, hogy minden nap elkészült egy ágyú, amelynek semmi hiányossága nem volt, még fényesítve s fésülve is vala. Különösen tanult fiakból sok új ember sereglett, aki mind tüzér akart lenni s akiket Váradról hozatott, jólértő tüzérek oktattak.

Nőtt is Gábor Áronnak a híre, mint a virág.

Az ifjú Czetz hadsegéd részt vett a balsikerrel járó délvidéki hadjáratban, de nemsokára Erdélyben Baldacci Manó tábornok mellett vezérkari főnök lett. Ő volt az, aki a szétzilált erdélyi csapatot rendbe szervezte és sikerült bevennie Kolozsvárt Bem oldalán, a nehéz természetű Bem apó mellett, aki hevesvérűen irányította seregét, és egyáltalán nem tűrt beleszólást hadműveletei kigondolásába és levezetésébe. S ha nincs Bem apó mellett, akkor a magyar honvédség a Déva melletti Piski hídján is olyan vereséget szenvedett volna, mint Nagyszeben alatt. „Ha híd elveszett-Erdély is elveszett” – mondta ekkor Bem, Piski mellett. A híd ugyan nem veszett el, Czetznek köszönhetően, de Erdély sajnos igen. Az irigyei és rosszakarói ellenére tábornokká, Erdély katonai parancsnokává kinevezett Czetz 1849. május elsején olyan szerencsétlenül esett le megbokrosodott lováról, hogy a forradalom leverése és a világosi fegyverletétel betegágyon találta, és ezért menekült 13 társa sorsától. Mindössze 27 éves volt ekkor.

Budapesten Hamburgba szóló útlevelet hamisítottak neki, de nem azért ment oda, hogy tétlenül üljön. A Magyarország felszabadítását célzó emigráció aktív munkatársra lelt benne. Ő volt az, aki elsőként írta meg a szabadságharc történetét Bems Feldzug in Siebenbürgen in den Jahren 1848 und 1848 címmel, ami később magyarul is megjelent. Részt vett abban a tervben is, amely az orosz-török háborút akarta kihasználni Magyarország felszabadítására, és örmény származásának köszönhetően Klapka oldalán sikeresen tárgyalt Isztambulban az esetleges magyar légió felállításáról Oroszország ellen. Az osztrák sereg hadba lépésének elmaradása miatt ez a terv meghiúsult. Részt vett az itáliai magyar légió megszervezésében, de a francia-osztrák fegyverszünet lehetetlenné tette egy újabb Erdély felszabadítására irányuló törekvését, és végelegesen felismerte, hogy a nagyhatalmakba vetett bizalma alaptalan, azok sohasem törődtek a kis népekkel.

Forrás: A Romániai Örmény Katolikus Ordináriátus honlapja