JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. március 29.Névnap: Auguszta
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


Az optikai és akusztikai távíró feltalálója, CHUDY JÓZSEF (Pozsony, 1753. jún. 14. – Pest, 1813. márc. 4.) gyermek- és ifjúkoráról semmit sem tudunk. A színház- és zenetörténet zongoraművészként, karmesterként és zeneszerzőként tartja számon; ő volt az első magyar opera, a Pikkó hertzeg és Jutka Perzsi szerzője. Erdődy János gróf színházának, majd a pesti magyar illetve német színháznak volt dirigense; állítólag több zeneművét is sikerrel játszották. Nem tudni, mi fordította érdeklődését a műszaki problémák felé, tény, hogy 1787-ben Pozsonyban egy szellemes távírószerkezetet tervezett, melynek leírását 1792-ben jelentette meg Budán Beschreibung eines Telegraphs, welcher im Jahr 1787 zu Pressburg in Ungarn ist entdeckt worden címmel. A mindössze 15 oldalas füzet két fejezetből áll, az egyikben az optikai, a másikban az akusztikai távjelzőt írja le. Az optikai telegráf tulajdonképpen egy szekrény, amelynek falába egy sorban, egymástól egyenlő távolságban öt, redőnnyel zárható-nyitható kerek ablak van vágva. Mindegyik ablakban egy-egy fényforrás van elhelyezve. A redőnyökkel lehet a fényt láthatóvá tenni vagy elzárni, miáltal 32 féle variáció alakítható ki. Az abc minden egyes betűjét az öt elem egy-egy kombinációja jelöli. A telegráffal ugyanezen elv alapján számokat és írásjeleket is meg lehetett jeleníteni. Az akusztikai jelzőrendszernek Chudy két típusát is kidolgozta. Az elsőben egy mély és egy magasabb hangú dob adja a jelzéseket. Az optikai rendszerrel analóg módon a kivilágított ablaknak magas hang, a sötétnek pedig mély hang felel meg. A második akusztikus távjelző készüléknél egy harangot alkalmazott; itt a sötét ablaknak egy harangütés, a világosnak kettő felelt meg.

Chudy József találmányát különböző főrangú személyek, még a porosz király előtt is bemutatta, és bár állítólag tetszést aratott, ennek ellenére megvalósítására sohasem került sor. Pedig Chudy még operát is írt találmányáról Der Telegraph oder die Fernschreibmaschine címmel, melyet Budán és Pesten is bemutattak.

Bödők Zsigmond: Magyar feltalálók a távközlés történetében
(részlet)
Chudy József

A telegráf érdekessége, hogy számokat, nagybetűket és öt írásjelet (pont, vessző, pontosvessző, kérdőjel, kettőspont) is lehetett általa jelezni. Ha mind az öt ablak világított, azt jelentette a szomszéd állomás számára, hogy távirat küldése következik, azaz egyfajta hívójelként szolgált. A táviratok rögzítésére Chudy előnyomtatott irlapokat javasol, ahová a távírdásznak elegendő volt a sötét ablakok helyzetét egy rövid függőleges vonással bejelölni, majd az üzenet végeztével kikódolni a megfelelő betűket és egybeolvasni a szöveget. Módszerének szemléltetésére a Buda szót hozza fel példának könyvében.

Chudy József szomorú-víg operájának színlapja, 1793
(fotó)
A zenés színház
(összefoglalás)
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal