1873-ban ezen a napon egyesült Pest, Buda és Óbuda. Budapest Főváros Közgyűlése
1991. március 21-i döntése értelmében ez a nap BUDAPEST ÜNNEPNAPJA.1867-ben, a
kiegyezés után, Pesten is hozzákezdtek a nagy urbanizációs feladatok
végrehajtásához. 1872-ben az országgyűlés megszavazta az egyesített Budapestről
szóló törvénycikkelyt. Az új városi választások után 1873. november 17-én, az
ünnepi közgyűlést követően az új testületek átvették a város irányítását. A
város első főpolgármestere Ráth Károly lett, polgármesterré pedig Kammermayer
Károlyt választották. Ebben az időben került a város fejlesztését irányító
Fővárosi Közmunkák Tanácsának élére báró Podmaniczky Frigyes. Vezetése alatt a
tanács olyan programot hozott létre, amely felölelte a Duna budapesti
szakaszának szabályozását, rakpartok, közraktárak, hidak, bulvárok, egy központi
pályaudvar és egy vasúti híd építését, valamint a főbb útvonalak szabályozását.
A városrendezésre 1870-ben írtak ki pályázatot, amit Lechner Lajos építész nyert
meg.Ettől kezdve állandó építkezési területté vált a város. Nekifogtak a pesti
utcák tömeges kiszélesítésének, meghosszabbításának, rendezésének. 1871-ben
elkezdték építeni az Andrássy utat, és még ugyanebben az évben törvény született
a Nagykörút építéséről. Elkészült a második Duna-híd, a Margit-híd is.A
kiegyezés után indult meg a tömegközlekedés kiépítése is. A Kálvin tér és
Újpest, valamint a Lánchíd és Óbuda között sínen közlekedő kocsik szállították
az utasokat. 1887-ben pedig forgalomba állították a mai villamos ősét a
Nagykörúton. 1870-ben megindult a Várhegyre a Sikló, négy évvel később pedig a
Szabadság-hegyre a Fogaskerekű. Az 1880-as évek második felében kiépült a
Cinkota és Soroksár közötti, valamint szentendrei HÉV. A korszak másik két
vívmánya a távirda és a telefon. 1874-ben nyílt meg a Központi Távirda, öt évvel
később pedig megkezdődött a telefonhálózat kiépítése. A városban megjelent a
sajtó mint intézmény. Felépült a József körút sarkán a Budapesti Hírlap
újságpalotája, ami egy épületben egyesítette a szerkesztőséget, a kiadót és a
nyomdát. Sorra nyíltak a polgári lét fontos helyszínei a kávéházak és mulatók: a
New York kávéház, a Centrál, a Japán Kávéház, vagy a Somossy Orfeum, 1884-ben
pedig elkészült az Ybl Miklós tervezte Operaház is.A korszak csúcspontja a
millennium éve, 1896 volt. Ebből az alkalomból országos kiállítást rendeztek. A
budapesti kiállítás épületei a Városligetben kaptak helyet. Az itt megépült új
épületekben mutatták be Magyarország mezőgazdaságát, iparát, kereskedelmét,
kultúráját, tájait, városait. Erre az alkalomra kiépült a kontinens első
földalatti vasútja, a Kisföldalatti is. A lipótvárosi Duna-parton ekkor már
olyan előrehaladott állapotban volt az Országház építése, hogy ünnepi ülését már
az új kupolacsarnokban tarthatta meg a Tisztelt Ház. A gótikát visszaálmodó
épület felavatására 1902-ben került sor. A város belterülete ekkor már egészen a
mai Szent István körútig terjedt, ott épült fel a pesti polgárság színháza, a
Vígszínház. A körút másik végéhez közel pedig elkészült az Iparművészeti Múzeum
szecessziós épülete.
Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség
Omnibusz, XIX. sz. (I. Régi budapesti járművek c. diafilm részlete)
Budapest egy nagy hólyag. Vízhólyag, vízfej. Talán, ha a vidékiek élelmesebbek lettek volna
a történelem során, egy jókora sicherheitstűvel vagy netán élesre fent kaszával kipukkaszthatták volna
egy jól irányzott döféssel. Nem tették. Így aztán, ők maradtak vidékiek, a budapestiek meg fővárosiak.
Előkelők és szegények. Provinciálisok és központiak, európaiak. Sosem értették meg egymást. „Polgár
és Paraszt, köztük ezer titkos csatorna: a városból árad ki az ipari áru, az adóív, a pesti kuplé, a faluból
árad be a búza, a hús, a tej, a gyümölcs. De egymásról tudni mit se akarnak, egymás kezét még sohase
fogták meg, egymás szemébe még sohase néztek. A parasztban homályos gyűlölet él a polgár ellen, a
polgárban fölényes megvetés a paraszt iránt” – írta Sárközi György zsidó származású jóember, aki
mindvégig a parasztság hű szószólója, folyóirat-csinálója volt.
Eső után (fotó: Vimola Ágnes)
Budapest panorámaképen (fotó: Vimola Ágnes)
Buda Schedel krónika (A Mathias Rex c. diafilm részlete)