Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
BUCHBÖCK GUSZTÁV, (Pozsony, 1869. febr. 15. – Budapest, 1935. okt. 1.): kémikus, egyetemi tanár, a modern fizika egyeik legkorábbi magyarországi kutatója.
Egyetemi tanulmányait Budapesten végezte; 1896-ban bölcsészdoktori oklevelet nyert. Egyetemi hallgatóként, mint gyakornok, Than Károly intézetében dolgozott, majd ugyanott tanársegéd, 1902-ben adjunktus, 1904-ben az általános kémia magántanára volt. Németországban tett hosszabb tanulmányútján részt vett a W. Ostwald és W. Nernst által irányított kutatómunkában. 1908-tól a Than Károly volt tanszékének megosztásával létesült III. sz. Kémiai Intézet helyettes, 1909-1924-ben tanára volt. Főleg a modern fizikai kémia területén végzett kutatásokat. Különösen hidratációs vizsgálatai és reakció-kinetikai kutatásai említendők.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1994. MTESZ; Magyar életrajzi lexikon; MEK)
1860-ban a tanítás nyelve magyar lett, és a kémiai tanszék élére az ifjú THAN KÁROLYt (1860–1908; szervetlen kémia, analitika, elméleti kémia) nevezték ki. 1871-ben az Országúti (Múzeum körúti) Trefort-kertben létrehozta az igen korszerű Vegytani Intézetet. Majd fél évszázados tevékenysége révén ez az intézet lett az akkori kémiai oktatás (bölcsészek, tanárjelöltek, orvosok, gyógyszerészek), valamint a magyar kémiai doktorképzés és tudományos élet központja. Halála után tanítványai vezetésével már három kémiai intézet működött. A Than-féle I. számú intézetet WINKLER LAJOS örökölte (1909–34, klasszikus kémiai analízis, gyógyszerkémia) a Vegytani Intézet (a mai B-épület) déli szárnyán. Az északi szárnyon az új III. számú intézet kapott helyet, a hazai fizikai kémiát megalapító BUCHBÖCK GUSZTÁV (1909–35) irányításával. A II. számú intézet, amely szervezetileg már 1877-ben kivált a Than-intézetből, 1888-ban az A épületbe, 1909-ben az F épületbe költözött. Vezetője ID.
LENGYEL BÉLA (1877–1913, szervetlen kémia, analitika), majd BUGARSZKY ISTVÁN (1913–38, fizikai kémia, analitika). Az 1930-as évek második felében a kémiai szakterületen ismét vezetőváltások következtek be, és az addig számozott intézeteket nevesítették.
Forrás: Eötvös Loránd Tudományegyetem Természettudományi Kar honlapja