Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

A sokoldalú erdélyi tudós, BRASSAI Sámuel (Torockó, 1800. febr. 13. – Kolozsvár, 1897. jún. 24.) unitárius lelkész apja felügyeletével, az önképzés módszerével tanult gyermekkorában; csak 13 éves korában került nyilvános iskolába. Később arisztokrata családoknál nevelősködött, majd 1837-ben a kolozsvári unitárius kollégium filozófia tanára lett. 1848-49-ben lelkesen szolgálta a forradalom és szabadságharc ügyét, ezért annak leverése után egy ideig bujdosnia kellett – juhásznak állt. 1860-ban az Erdélyi Múzeum Egylet igazgatójává választották. 1872-ben az akkor alapított kolozsvári tudományegyetem „elemi mathesis” tanszékének élére nevezték ki. Csak 84 éves korában vonult nyugdíjba.

Sokoldalúságára jellemző, hogy művelte a botanikát, mennyiségtant, nyelvtudományt – még szanszkrit nyelvet is tanított – , logikát, közgazdaságtant és pedagógiát. A különböző szakágakról általában elemi szintű tankönyveket, ismeretterjesztő műveket írt. Jelentősek voltak oktatási és nevelési reformtörekvései.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig, Magyar Tudománytörténeti Intézet, Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 2000)