Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

BILKEI PAP LAJOS, (Mórágy, 1894. jan. 30. – Lisszabon, 1976. jan. 26.): balneológus, reumatológus, a Nemzetközi Reumaellenes Liga egykori főtitkára, Budapest fürdővárossá fejlesztésének első kezdeményezője.

Református teológiát és filozófiát Budapesten és Genfben tanult; orvosi tanulmányokat a pozsonyi, a bécsi és a budapesti egyetemen folytatott. 1923-ban avatták orvosdoktorrá. 1923-tól segédorvos a pozsonyi, majd a bécsi Wenckebach-klinikán, 1925-től a budapesti Lukács fürdő és a Vöröskereszt Erzsébet Kórházának főorvosa volt. 1931-ben egyetemi magántanárrá képesítették, 1935–44-ben a Székesfővárosi Gyógyfürdők igazgatója, a Magyar Orvosok Reuma Egyesületének főtitkára volt (1927–45). Az ő nevéhez fűződik Budapest fürdővárossá fejlesztésének első kísérlete. A reumatikus megbetegedések okaival, a vérkeringési zavarok vizsgálatával foglalkozott. Ő írta az első magyar kézikönyvet a reumás megbetegedésekről. 1945-ben Nyugatra távozott, Portugáliában telepedett le, ahol a portugál reumakutató intézet alapító igazgatójaként s a Nemzetközi Reumaellenes Liga főtitkáraként tevékenykedett.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1991. MTESZ, Magyar életrajzi lexikon, MEK)