Különös történetről szól a vogul teremtésmonda. Eszerint Numi-Tarem, a vogul főisten, az első emberpárt, egy öregembert és egy asszonyt hóból és agyagból teremtette meg úgy, hogy egész testüket körmök borították. Amikor aztán a rossz szellem meglátta a csupa köröm testű embereket, leköpte őket, annyira nem tetszettek neki. Legközelebbi nyelvrokonaink hite szerint az első emberpár bőre ekkor lágyult meg, és húzódtak vissza a körmeik oda, ahová valók, a kéz- és a lábujjak végére. (…)
Maradt ennek némi nyoma a magyar hiedelemvilágban is, ahogyan ezt Berde Károly után (Berde Károly: A magyar nép dermatológiája, Budapest, Magyar Orvosi Könyvkiadó Társulat, 1940) az említett magyarkanizsai feljegyzés alapján ismerjük, amelyben e vogul teremtésmondát már Ádámra és Évára alkalmazva láthatjuk.
Forrás: Lege Artis Medicinae, 2005. 3. szám
