Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

Az első magyar ásványtani munka szerzője, BENKŐ FERENC (Magyarlápos, 1745. jan. 4. – Nagyenyed, 1816. dec. 16.) természetrajzi tanulmányait a nagyenyedi Bethlen Kollégiumban, majd református lelkésszé szentelése után a jénai és göttingeni egyetemen folytatta. Hazatérte után rövidesen meghívták Alma Materébe a természetrajz, földrajz és német nyelv tanárának; itt működött haláláig.

1786-ban Kolozsváron adta ki élete főművét, az első magyar nyelvű ásványtant Magyar Minerológia azaz a’ kövek ’s értzek tudománya címmel. A mű legfőbb érdeme, hogy magyarul íródott, megteremtette a magyar ásványtani szaknyelvet a latin és német elnevezésekből. (A bicentenárium alkalmából, 1986-ban megjelent a könyv reprint kiadása.) Az ásványtan mellett a természetrajz többi ágát is művelte és tanította. Magyar Linneus című munkája, amelyben az állat- és növényvilágot ismertette Linné rendszere szerint, kéziratban maradt. Megjelent viszont Magyar Geográfia című földrajzi kézikönyve. Benkő Ferenc nagy érdeme, hogy magyar nyelven tanította a természetrajzot, bár akkoriban az oktatás nyelve a latin volt, valamint igyekezett tanítványai kezébe anyanyelvű tankönyveket adni.

Az iskolai oktatáson kívül is mindent megtett a honismeret, a földrajzi és természetrajzi ismeretek terjesztése érdekében. Ezt a célt szolgálta a Parnasszusi időtöltés című munkája, amely évkönyvként jelent meg 1793 és 1800 között, 7 kötetben. Jelmondata ma is megszívlelendő lenne: „Mentül jobban esméri valaki a tulajdon hazáját, annál jobban tudgya azt mind szeretni, mind pedig más idegen földek felett betsülleni.”

Benkő Ferenc további jelentős tette, hogy a nagyenyedi kollégiumban természetrajzi múzeumot hozott létre gazdag ásvány- és földtani gyűjteménnyel. Az 1796-os megnyitáskor feltehetően ez volt az első nyilvános múzeum Magyarországon. A Raritatum et Rerum Naturalium Museumot a Parnasszusi Időtöltés VII. kötetében írta le Enyedi Ritkaságok címmel. Sajnos, a múzeum anyagának nagy része az 1848/49-es szabadságharc alatt elpusztult.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Magyar Tudománytörténeti Intézet, Magyar Tudóslexikon A-tól Zs-ig)