JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. március 29.Névnap: Auguszta
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


Bay Zoltán a mikrohullámú technika megismerése, a radar kifejlesztése után rájött arra, hogy az új technikával ki lehetne jutni az űrbe, a mikrohullámú jelek segítségével el lehetne érni a Holdat. Elgondolásának lényege a jelek ismétléséből és a gyenge visszhangok összegzéséből állt. 1942-ben a magyar kormány felkérésére a Bay-csoport kifejlesztette a honvédségi radart: nagy területek ellenőrzésére, közeledő ellenséges légierő korai észlelésére szolgált ez a radarrendszer.

Bay Zoltán 1944. március elején felvetette, hogy radar segítségével kapcsolatba lehetne lépni a Holddal. A kísérletek elvégzésére a Tungsram laboratóriumában került sor. A teljesen új berendezés megépítését 1946 januárjára fejezték be. Az első sikeres kísérletet 1946. február 6-án hajtották végre.

Világhíres feltalálóink – Föld-Hold radar
(részlet)
A sikeres kísérletek

Készítettek egy 6x8 cm2 kiterjedésű vaskeretet, mely masszív forgó állványon van elhelyezve, úgy, hogy magassági szöge is változtatható. A kereten 36 dipólantenna foglalt helyet. A radart a Kutató Laboratórium tetején, a műszereket pedig a labor 2. emeletén a radar alatti két szobában helyezték el.

Az egyik szobában elektromosan árnyékolt ketrecben tartották a berendezés legérzékenyebb részét: a vevő végerősítő fokozatait és a voltamétereket a forgó kapcsolóval. Az adóimpulzus időtartama a forgó kapcsoló által szabályozva 0.06 sec, a csúcsteljesítmény 3-4 kW volt. Az impulzus 3 másodpercenként ismétlődött. Az időskálát a váltóáram 50 periódusára alapított szinkron motor adta. A vevő nagyfrekvenciás részének sávszélessége 200 kHz, mely elegendő nagy, hogy az adó frekvenciaingadozásait átfogja. A detektálás utáni körök effektív sávszélessége kb. 20 Hz, ami elegendő ahhoz, hogy az adóimpulzus Fourier-sprektrumait átfogja. A forgó kapcsoló vezérelte az adóimpulzusok kibocsátását, utána az egyes voltamétereknek sorrendben a vevő kimenő fokozatára kapcsolását. Emellett a forgó kapcsoló immunizálta a vevőt arra az időre, míg a nagy adási energia feszültségi hullámokat nem hoz létre a környezetben, melyek az egyes körök munkapontjait nem kívánt hosszú időre elláthatnák. A forgó kapcsoló ezt a műveletet külön beépített szegmensekkel és mágneses relékkel végezte.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal