| ||||||||||||||
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.
BÁRÁNY DEZSŐ, (Budapest, 1871. máj. 17. – Budapest, 1942. febr. 19.): hegedűkészítő mester, nemzetközi hírű koncerthegedűk megkonstruálója.
Tanulmányait 1887-ben Bécsben kezdte meg, néhány év múlva a Reményi-féle hangszergyárba került. 1907-ben saját műhelyt nyitott. A hegedűket évszázadokkal öregebbnek mutató lakktalálmánya segítségével utánozta a régi mesterhegedűket (Stradivarius, Guarneri, Guadagnini, Zanoli stb.), de sok hegedűt szignált a saját nevével is. Találmányára felfigyelt egy amerikai műgyűjtő, Fred Chamier, aki Budapesten műhelyt rendezett be a számára. Több segéddel dolgozott. Hangszerei mind külföldre kerültek (javarészt Amerikába). A háború után számos kitüntetést kapott, 1928-ban Magyarország aranykoszorús mestere lett. Karbantartotta Hubay, Plotényi, Vecsey Ferenc és mások hangszereit. Haláláig építette kiváló koncerthegedűit.
|
Holló Bence: Hegedűkészítés Magyarországon
|
Az 1800-as évek végén a magyar hegedűkészítés a cseh és német (bécsi) iskolától elszakadva, a Schweitzer-Nemessányi vonalon elindulva önálló utakat kezd járni. A századforduló Budapestjének pezsgő zenei élete, és a világhírű, iskolateremtő hegedűművészek, mint Hubay Jenő, Zatureczky Ede, Vecsey Ferenc jelenléte is ösztönzőleg hat a szakma fejlődésére. Újabb és újabb műhelyek nyílnak Budapesten. Az Operaház és a Zeneakadémia vonzáskörzetében helyezkednek el Pilát Pál, Spiegel János és Reményi Mihály műhelyei, a szakma legfontosabb „bástyái”. Ezek a műhelyek képzik a legtöbb szakembert is. A kor sok jónevű mester mellett legendás hegedűkészítőket is produkál. Bárány Dezső, Frirsz Maximilian, Tóth János, Spiegel János neve ma is a legismertebbek közé tartozik. A magyar hegedűkészítés, a századfordulótól a II. világháborúig tartó fénykorában, európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviseli.
| Neumann Kht. | Color Plus Multimedia | Ismertető | Impresszum | © Copyright | Főoldal |