JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. március 28.Névnap: Gedeon, Johanna
    
 
Hónapok
 
Balassi Bálint (A Balassi Bálint c. diafilm részlete)

Balassi Bálint
(A Balassi Bálint c. diafilm részlete)

2004 – BALASSI BÁLINT EMLÉKÉV – 450 éve született (1554. október 20.) és 410 esztendeje hunyt el (1594. május 30.) Gyarmati Balassi Bálint


Részlet a Nemzeti Évfordulók Titkársága honlapjáról:


450 esztendeje született a szerelem költője, Balassi Bálint

„Balassi Bálint születésének pontos dátumát és helyét unokabátyja családi bibliába írt feljegyzése őrizte meg számunkra: „1554. lett Balassa Bálint 20. octobris, 9. órakor délelőtt, szombat napon, Zólyomba.” A pontosságra a horoszkóp elékészítése végett volt szükség. Balassi hetes számú énekében maga is utal az asztrológusokra, akik megjövendölték, hogy a Venus uralma alá rendelt Mérleg jegyében született költő életében a szerelemnek lesz a legnagyobb szerepe:"



BALASSI BÁLINT (Zólyom, 1554. október 20. – Esztergom, 1594. május 30.): költő, drámaíró. Protestáns főnemesi családban született. 1569-ben apját összeesküvés vádjával letartóztatták, a család Lengyelországba menekült. 1575-ben részt vett Bekes Gáspár Báthory-ellenes katonai vállalkozásában, melyet titokban a Habsburg-udvar támogatott. Megsebesült, fogolyként az erdélyi fejedelmi udvarba került. Az 1576-ban lengyel királlyá választott Báthory István megkedvelte a költőt, aki kíséretének tagjaként követte őt a lengyel királyi udvarba is. 1577-ben apja meghal, ő pedig hazatér, hogy örökségi ügyeit intézze, magát pedig tisztázza a lengyel kapcsolatai miatt ellene ismételten fölmerült vádak alól. 1578 és 1584 között váltakozó hevességgel udvarolt Ungnád Kristófné Losonczy Annának (Anna-versek); közben más szerelmi kalandokba és néhány botrányba keveredett. 1584 karácsonyán feleségül vette megözvegyült unokatestvérét, Dobó Krisztinát. A hozománynak tekintett Sárospatakot elfoglalta, de rögtön el is veszítette; vérfertőzésért és felségárulásért perbe fogták. 1586-ban katolizált. Házasságát érvénytelenítették, ám a vádakat elejtették és a legfontosabb birtokait is visszaszerezte. 1588–89 a legtermékenyebb időszaka: a Júlia-versek körül kialakult a Maga kezével írott könyve, ekkor írta a Valahány török bejtet, a Szép magyar comoediát; lehetséges, hogy az elveszett Jephtes históriáját is. Talán ekkor szervezte meg a „nyolc ifiú legény” reneszánsz költői körét. 1589-ben az időközben megözvegyült Losonczi Annával kötendő házassági tervének kudarca miatt és egy új hadjárat hírére Lengyelországba távozott. Ott írta a Caelia-verseket, múzsája Wesselényi Ferencné Szárkándy Anna lehetett. 1594-ben a török kézen levő Esztergom ostromakor szerzett sebeibe hal bele. Korának egyik legszélesebb látókörű embere volt, értett horvátul, latinul, lengyelül, németül, olaszul, románul, szlovákul és törökül, s e tudása visszaköszönt egyes verseinek formavilágában is. Lírájában jelenik meg Magyarországon először a vallásos-feudális udvari szerelem eszmerendszere, melyben a lovag és a hölgy kapcsolata az istenszeretetre és a hűbérest a hűbérúrhoz fűző viszonyra hasonlít. A „Maga kezével írt könyve” töredékben maradt (Balassa-kódex), de megszerkesztett verseskötet. Egyik részében első korszakának (az 1570-es évek végétől 1584-ig) 33 verse található, sokféleképpen értelmezhető, laza rendben. Erre válaszol a második korszak ugyancsak 33 versből álló következő része (1585–89). A ciklust történetmondó szerkezet keretezi. Nem tudni, hogy a vallásos versek föltételezhetően szintén 33 darabból álló gyűjteménye a világiak előtt vagy után helyezkedett-e el. A kötettervben a hármas szám Istent, a 33-as a krisztusi korban lévő költőt jelképezheti. Műfaji újítása a technikailag kifogástalan Szép magyar comoedia. A Caelia-sorozatban, mely Balassi Bálint utolsó korszakát (1589 végét) nyitja meg, kevesebb a történetmondás, sőt az irodalmon kívüli világgal való kapcsolatnak alig vannak nyomai. Az 1593 körüli Fulvia-versek keletkezésének hátteréről csekély ismereteink vannak (Valami új versek). A korábbiakkal ellentétben a harmadik pályaszakasz művei már nem énekek, hanem szövegversek. A töredékesség látszólagos: a fikció világában ugyan kútba esett a költő által tervezett 99-es vagy 100-as kötetfölépítés, ám ha megszámláljuk, hogy hány verset szerzett Balassi Bálint a teljes verskötet lezárásáig, épp 100-at (vagy, ha a Caelia-ciklus elejéről nem 1, hanem, 2 vers esett ki, akkor 99-et) kapunk.

Balassi Bálint összes versei
(hálózati kritikai kiadás)
Balassi Bálint
(diafilmek – Neumann-ház)

Jelentem versben mesémet – Balassi Bálint énekei
(hanganyagok)

Balassi Bálint: Adj már csendességet…
(részlet)
1
Adj már csendességet, lelki békességet,
 
mennybéli Úr!
Bujdosó elmémet ódd bútól szívemet,
 
kit sok kín fúr!
2
Sok ideje immár, hogy lelkem szomjan vár
 
mentségére,
Őrizd, ne hadd, ébreszd, haragod ne gerjeszd
 
vesztségére!
Balassi Bálint: Hatvanegyedik: Egy katonaének
In laudem confiniorum
[Vitézek, mi lehet…]
(részlet)
Vitézek, mi lehet ez széles föld felett
  szebb dolog az végeknél?
Holott kikeletkor az sok szép madár szól,
  kivel ember ugyan él;
Mező jó illatot, az ég szép harmatot
  ád, ki kedves mindennél.
Ellenség hírére vitézeknek szíve
  gyakorta ott felbuzdul,
Sőt azon kívül is, csak jó kedvébűl is
  vitéz próbálni indul,
Holott sebesedik, öl, fog, vitézkedik,
  homlokán vér lecsordul.
Balassi Bálint: Harmincharmadik: Kiben bűne bocsánatáért könyörgett akkor, hogy házasodni szándékozott
[Bocsásd meg, Úr Isten...]
(részlet)
1
Bocsásd meg, Úr Isten, ifjúságomnak vétkét,
Sok hitetlenségét, undok fertelmességét,
Töröld el rútságát, minden álnokságát,
 
könnyebbíts lelkem terhét!
2
Az én búsult lelkem én nyavalyás testemben
Té-tova bujdosik, mint madár a szélvészben,
Tőled elijedett, tudván, hogy vétkezett,
 
akar esni kétségben.
Balassi Bálint: [Hatvanhatodik]: Valedicit patriae... [Óh, én édes hazám...]
(részlet)
Óh, én édes hazám, te jó Magyarország,
Ki keresztyénségnek viseled paizsát,
Viselsz pogány vérrel festett éles szablyát,
Vitézlő oskola, immár Isten hozzád!


Balassi Bálint (A Balassi Bálint c. diafilm részlete)

Balassi Bálint
(A Balassi Bálint c. diafilm részlete)

Balassi Bálint: Tizenegyedik: Borivóknak való
In laudem verni temporis
[Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje…]
(részlet)
1
Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje,
Mindent egészséggel látogató ege,
Hosszú úton járókot könnyebbítő szele!
2
Te nyitod rózsákot meg illatozásra,
Néma fülemile torkát kiáltásra,
Fákot is te öltöztetsz sokszínű ruhákba.
Balassi Bálint: Harminckilencedik: Hogy Juliára talála, így köszöne néki
[Ez világ sem kell már nékem…]
(részlet)
3
Én drágalátos palotám,
Jó illatú, piros rózsám,
Gyönyörű szép kis violám,
Élj sokáig, szép Juliám!
4
Feltámada napom fénye,
Szemüldek fekete széne,
Két szemem világos fénye,
Élj, élj, életem reménye!
Balassi Bálint: Tizenhetedik: Kiben annak ádja okát, hogy él, noha a lélek a szerelmeséhez elszökött tőle
[Csókolván ez minap az én szép szeretőmet…]
1
Csókolván ez minap az én szép szeretőmet,
Szerelmes szájában felejtém én lelkemet,
Lelkem nélkül lévén, keresni elküldém
lelkem után szívemet.
2
Ki sok járás után lelkemet megtalálá,
Mert szerelmesemnek ajaki között látá;
Látván lakóhelyét, hogy kíváná éltét,
lelkemnél ott marada.
3
Vagyok immár azért mind lelkem, szívem nélkül,
Ki mindkettő nékem szép szeretőm száján ül,
Holt-eleven vagyok, mint kór, csak tántorgok,
majd elválom éltemtűl.
[…]
8
Lelkem nyugszik rajtad, meghidd, nagy szerelmében,
Bízik jóvoltodban, nincsen hozzád kétségben,
Csendes elméjében, gerjed örömében,
rólad elmélkedtében.
9
Árnéknak tetszik már ez világnak szépsége,
Nálam tekívöled álom gyönyörűsége,
Lelkem könnyebbsége te vagy reménsége,
választott édessége.
Balassi Bálint: Tizennyolcadik: Kiben örül, hogy megszabadult az szerelemtől
[Szabadsága vagyon már…]
(részlet)
1
Szabadsága vagyon már én szegény fejemnek,
Szerelemtől nincsen bántása én szívemnek,
Vagyok békességes, én elmém már csendes,
nincs gyötrelme lelkemnek.
[…]
4
Örülök, röpülök, nemkülönben, mint karul,
Kinek sárga lába lábszíjakbúl szabadul,
Nem kesereg lelkem, mert megmenekedtem
szerelem békójábúl.
5
Kell immár énnékem csak jó ló, hamar agár,
Ifjak társasága, éles szablya, jó madár,
Vitézek közt ülvén kedvem ellen sincsen
jó borral teli pohár.
6
Kegyesek, szép szüzek reám bár úgy nézzenek,
Valamint akarják, azzal mind egyet érnek;
Mert sem szerelmekkel, sem gonosz kedvekkel
többé vízre nem visznek.
[…]
9
Szerzém ez nyolc verset víg és szabad elmével,
Gyűlésben indulván jó ruhás legényekkel,
Hozzám hasonlókkal, vitéz ifiakkal,
nem kehegő vénekkel.
Balassi Bálint: Hymnus tertius, Ad spiritum sanctum, pro felici conjugio
(részlet)
1
Az Szentháromságnak harmadik személye,
Szerelemnek Isten szerint gerjesztője,
Az jó házasságnak ki vagy bölcs szerzője,
Szívek szentelője.
[…]
4
Könyörgök tenéked, hogy szentelj meg éngem,
Tulajdon templomod hogy lehessen lelkem,
Szeplő nélkül tiszta légyen én életem,
Lakozzál te bennem!
5
Add meg azt is társul énnékem boldogul,
Azkit mostan kérek tőled, én Uramtúl,
Hadd vehessek búcsút immár bánatimtúl,
Légyek víg ezentúl!
6
Áldj meg mindkettőnket igaz szerelemmel,
Jó ép egészséggel és szent félelemmel,
Kétség és versengés közülünk vésszen el,
Éljünk csendességgel!
7
Te regulád szerint hogy igazán élvén,
Hozzánk tartozókkal imádjunk, dicsérvén
Téged, vigasztaló Szentlélek Úr Isten,
Mindörökké, Ámen.

Balassi Bálint: Célia-versek: Harmadik.
Kiben köszöni Cupidónak hozzá való kegyelmét…
[Kegyelmes szerelem, ki ily jól tél velem…]
1
Kegyelmes szerelem, ki ily jól tél velem,
áldott légyen te neved,
Veszendő voltomban hogy segélél mostan,
hála légyen teneked!
Kérlek, panaszimért, ki téged gyakran ért,
jódot rólam el ne vedd!
2
Keserves fájdalmim, gyötrő gondolatim,
távozzatok el tűlem,
Kik mind éjjel-nappal csak búval-bánattal
forgottatok körülem,
Mert megkegyelmezett, s minden jót végezett
Célia énfelűlem.
3
Ez föld szép virágja, éltető illatja
hogyha szívemre hatott,
Miért szomorkodjam, s vígan mért ne lakjam,
mért viseljek bánatot?
Hiszem elég eddig, azmíg nem voltam víg,
hadd éljek már jó napot!
4
Az ország csillaga, szerencsés világa
hogyha fejemre terjedt,
Nékem szolgál, fénlik, más elől eltűnik,
csak egyedül rám gerjedt,
Ha mi bút rettegek? Miért nem örvendek?
Lám, nem érzek kínt s terhet!
5
Ez világ minékünk, kiben mi most élünk,
vendégfogadó házunk,
Kiben ha ma lakunk, vagy jót vagy bút látunk,
de holnap meg kimúlunk,
Azért azon légyünk, azmíg tart életünk,
légyen víg telünk-nyarunk!


Balassi Bálint szobra - Budapest, Kodály körönd (Fotó: Legeza Dénes
                        István)

Balassi Bálint szobra - Budapest, Kodály körönd (Fotó: Legeza Dénes István)

Balassi Bálint emléktáblája - Budapest, Balassi Bálint utca (Fotó: Legeza Dénes István)

Balassi Bálint emléktáblája - Budapest, Balassi Bálint utca (Fotó: Legeza Dénes István)

Balassi Bálint: [Huszonhatodik]: Vigesimum sextum.
Kit egy gyémántkereszt mellett küldött volt a szeretőjének
[Szentírás szerint is kereszt…]
(részlet)
1
Szentírás szerint is kereszt csak bút jegyez,
Én kínaimat is jelenti bizony ez,
Mert nékem oly nehez,
Hogy szerelmem néked sok bánatot szerez.
2
De ha így végezte Isten, el kell tűrnünk,
Minden szükségünkben néki könyörögjünk,
Mert nincs hová lennünk,
Ha segítségével nem lészen mellettünk.
3
De nézd ez kereszten három gyöngy függését,
Nézhetdsze azoknak tiszta és szép színét,
Mondd nékem értelmét,
Ha eszedben vetted ennek megfejtését!
4
Gyöngynek a kettei jedzi személyünket,
Az öregbik penig mi nagy szerelmünket,
Ki mellé bennünket
Keresztre függesztett Isten, mint két gyöngyet.

Balassi Bálint: Tizenharmadik: Kit egy szép leány nevével szerzett
[Siralmas nékem idegen földen…]
(részlet)
1
Siralmas nékem idegen földen
már megnyomorodnom,
Szívem meghervadt nagy bánat miatt,
nincs már hová fognom.
2
Laktam földemről, szép szerelmemről
mikor gondolkodom,
Jutván eszemben, ott én mint éltem,
könyveimet hullatom.
3
Mint az szarvasfi anyja után rí,
ha tőle eltévedt,
Szívem úgy hal, vész, halálra már kész,
hogy oda nem mehet.
4
Már ha nem látom, bár csak hallanom
adná Isten őtet,
Ki vélem együtt sok szerelmet tűrt,
vennék mégis kedvet;
Balassi Bálint: Balassi Bálint: Célia-versek: Ötödik
Kiben az Célia szerelméért való gyötrelméről szól…
[Mely csuda gyötrelem ez, hogy a szerelem…]
(részlet)
Kiáltok, csak bolygok, mint megszélhűdt ember,
Mert belöl égek, mint tűzben száraz kender,
Gondom, búm, veszélyem véghetetlen tenger.
Balassi Bálint: Negyvenhetedik: Item inventio poetica
Az ő szerelmének örök és maradandó voltáról
[Idővel paloták...]
1
Idővel paloták, házak, erős várak,
városok elromolnak,
Nagy erő, vasztagság, sok kincs, nagy gazdagság
idővel mind elmúlnak,
Tavaszi szép rózsák, liliom, violák
idővel mind elhullnak,
2
Királyi méltóság, tisztesség, nagy jószág
idővel mind elvésznek,
Nagy kövek hamuvá s hamu kősziklává
nagy idővel lehetnek,
Jó hírnév, dicsőség, angyali nagy szépség
idővel porrá lésznek.
3
Még az föld is elagg, hegyek fogyatkoznak,
idővel tenger apad,
Az ég is béborul, fényes nap setétül,
mindennek vége szakad,
Márvánkőben metszett írás kopik, veszhet,
egy helyiben más támad.
4
Meglágyul keménség, megszűnik irigység,
jóra fordul gyűlölség,
Istentűl mindenben adatott idővel
változás s bizonyos vég,
Csak én szerelmemnek, mint Pokol tüzének
nincs vége, mert égten-ég.
5
Véghetetlen voltát, semmi változását
szerelmemnek hogy látnám,
Kiben Juliátúl, mint Lázár ujjátúl,
könnyebbségemet várnám,
Ezeket úgy írám, és az többi után
Juliának ajánlám.
Balassi Bálint: Huszonnyolcadik: Egy török ének: „Ben seyrana gider iken”
[Minap múlatni mentemben…]
(részlet)
Egy török ének: „Ben seyrana gider iken”
a nótája is az
1
Minap múlatni mentemben
Jöve két kegyes előmben,
Egyik monda: Hallád, legény,
Melyikünk szebb, ez-é vagy én?
2
Felelém: Ez szót nem fejtem,
Vétekben én nem leledzem,
Nem akarok megfelelnem,
Mind szépnek tetszetek nékem.
Horváth Iván: Balassi Bálint és a számítógépes irodalomkutatás
(előadás)
Szentmártoni Szabó Géza: Balassi kötetkompozíciójának rejtelmei
Szentmártoni Szabó Géza: Balassi Bálint és a gyűrű ura
(tanulmány)
Szathmári István: Balassi Bálint, a tudatos költő
(tanulmányrészlet)
Balassi Bálint - Alkotói portrék a magyar irodalomból
(összeállítás)
Kerényi Ferenc: Balassi esete az Amarillivel
Balassiáda
(tanulmányok, versek)



Balassi Bálint: Ötvenedik: Juliát hasonlítja a szerelemhez…
[Julia két szemem, olthatatlan szenem…]
(részlet)
az „Csak búbánat” nótájára
1
Julia két szemem, olthatatlan szenem,
 
véghetetlen szerelmem,
Julia víg kedvem s néha nagy keservem,
 
örömem és gyötrelmem,
Julia életem, egyetlenegy lelkem,
 
ki egyedül bír vélem.
2
Julia az lelkem, mikoron szól nékem,
 
Szerelem beszél vélem,
Julia ha rám néz, azonnal eszem vész,
 
mert Szerelem néz éngem,
Julia hol alszik, még az is úgy tetszik,
 
hogy ott nyugszik Szerelem.

Balassi Bálint: Valahány török bejt, kit magyar nyelvre fordítottak
(részlet)
Alem cicegi derer isen bir güle degmez,
  Sohbette güzel olmaz iken bir pula degmez.

  Interpretatio quam in Iuliam retorsit

 
Ez széles világon mennyi virág vagyon,
 
mindaz sem ér egy rózsát,
Az oly vendégség is, kiben egy kegyes sincs,
 
mindaz sem ér egy bapkát,
Én is minden szűznél, ki ez világon él,
 
feljebb tartom Juliát.
Balassi Bálint: Selmecbánya városának
(részlet)
1578. január 28. Zólyom

Üdvözlet és szolgálatom ajánlása. Leveleteket megkaptam, és belőle jól megértettem, amit a bányabíró [Rubigallus] szolgájáról írtatok, akit én nem ok nélkül némiképpen elfenekeltem. A mi ügyünk tényállása pedig ez volt: mikor én a hévízben fürödtem, az a legény dudorászva bejött, és közvetlen mellém leült; mikor is udvariatlanságát elviseltem, és nem sokat törődtem avval, hogy velem egyenrangúvá tette fel magát, és velem együtt fürdik. Ki akartam menni a fürdőből, és megparancsoltam a legényemnek, hogy ingemet és egyéb ruháimat gyorsan hozza oda s ez, röviddel azután, hogy odahozva egyéb ruháimat, ingemet elfelejtette, és nem hozta oda, pirongatást kapott tőlem. De a bányabíró legénye, mikor hallotta, hogy a szidalmat magyar nyelven mondom, nem tudom, milyen gonoszságtól ösztönöztetve, ugyanazon szidalommal illetett, mellyel én legényemet illettem. E dolog méltatlanságától felingerülten és úgy találva, hogy nem tisztességes dolog, ha büntetlenül hagyom a sértést, mellyel ez az elvetemült ember, ez a bohóc engem megbántott, megvallom, őt jelesül elpáholtam, ezzel azonban sem a fürdő szabadságát, sem a ti tekintélyeteket nem kisebbítettem, s nem vetettem meg. Ha ugyanis neki szabad volt engem a fürdőben a jelzett ügyben ezzel az igen becsmérlő szidalommal illetni, kérdem, miért ne lenne szabad nekem ezt a sértést elhárítanom?

Utassy József: Balassiáda
(vers)
Petri György: Egy Balassi-strófa
(vers)
Illyés Gyula:Három költői katona-levél a kedveshez
(részlet)
1
Bálint Esztergomból Céliához
Elhagytalak, hogy elérhesselek:
karomba kapjalak!
Gyehenna-küldte had
ágyú füstjében látok szent Jelet,
háttal neked ekképp törve feléd
köszöntöm egyre közelébb,
üdvösségem hívó jelét:
megváltó angyal-arcodat.
Ágh István: Balassi
(részlet)
most kezdődik a sehovase út,
túl a karokból vetett hurkon,
te katonád voltam Uram,
és az te seregedben jártam.
Nagy László: Balassi Bálint lázbeszéde
(részlet)
Szent vagyok, költő-vitéz, akit sebein át
gyalázott, piszkolt, gyilkolt az arany Kamarilla
kátránnyá rontva a vért, de a vers Pelikán,
valakihez pirosa áttör időn s ködön.
Ördög már veletek, oltottmész-ruhám dörög,
zsinórzata villám, nem esem hanyatt se orrlag,
angyalaim karolnak égbe, s majd krónika csácsog:
címere hárfa – hungarus volt, istentelen.
Balassi Bálint mellszobra - Budapest, Margitsziget (Fotó: Legeza Dénes István)

Balassi Bálint mellszobra - Budapest, Margitsziget (Fotó: Legeza Dénes István)

Jékely Zoltán: Balassi módjára
(részlet)
Drága szép aranyhalacskám,
tarka tollú madaracskám,
erdőm legszebb őzikéje!
Forró sóhajtozásomat,
nagytüzű lángolásomat
tested semmiképp se félje;
esdeklő kérlelésemet,
kérlelő esdeklésemet
lelked ugyan ne ítélje!
Ne tartsd bűnnek, ami nem bűn:
szakíts bátran a szívemből,
szelj nyugodtan kenyeremből!
Azért élek én, hogy adjak,
halnak, vadnak, madaraknak,
s magamból semmit se hagyjak.
Mert én csak úgy maradok meg,
hogy azok, akik szeretnek,
dirib-darabokra szednek!
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal