JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
   
ma: 2024. április 20.Névnap: Tivadar, Odett
    
 
Hónapok
–
 
Az első magyar nyelvű színielőadás helyszíne(fotó: Vimola Ágnes)

Az első magyar nyelvű színielőadás helyszíne
(fotó: Vimola Ágnes)

A Várhegyen álló egykori karmelita kolostorban – melyet miután II. József parancsára feloszlatták a csak szemlélődő szerzetesrendeket, Kempelen Farkas tervei nyomán átalakítottak színházzá – hangzott el az első magyar hivatalios színielőadás, amelyet Kelemen László Magyar Játszó Társasága tartott 1790. október 25-én. Simai Kristóf kegyesrendi szerzetes „Igazházi” című darabját adták elő.

Neumann-ház – Irodalmi Szerkesztőség



Magyar színészet Pest-Budán

Kerényi Ferenc (szerk.): Magyar színháztörténet I: 1790–1873

(1790–1796)
Kelemen László

Színészkönyvtár Adattár

(összeállítás)
A Magyar Színház honlapja
A Nemzeti Színház honlapja

Az első magyar nyelvű színielőadás emléktáblája(fotó: Vimola Ágnes)

Az első magyar nyelvű színielőadás emléktáblája
(fotó: Vimola Ágnes)
Petőfi Sándor: Színészdal
(részlet)
Minden müvészetek
Fején a korona:
A mi művészetünk,
Ellen ki mondana?
Mi szép, mi szép, mi szép
A mi föladatunk!
Legyünk büszkék reá,
Hogy színészek vagyunk.
Petőfi Sándor: Levél egy színész barátomhoz
(részlet)
Kenyért keresni színészek leszünk,
Nem a művészet szent szerelmiből,
S haladni nincsen semmi ösztönünk.
„Pártolj, közönség, és majd haladunk,”
Mond a szinész: és az meg így felel:
„Haladjatok, majd aztán pártolunk;”
És végre mind a kettő elmarad.
Nem is hiszem, hogy a szinészetet
Becsülni fogják, míg ez befogad
Minden bitangot, gaz sehonnait,
Kik a világnak söpredékei,
S itten keresnek biztos menhelyet.
Barátom, ez fájt énnekem s neked,
Ez keseríte minket annyira.
Az isten adja, hogy minél előbb
Akképen álljon szinmüvészetünk,
Amint valóban kéne állnia.
Petőfi Sándor: Egressy Gáborhoz
(részlet)
Egészen más a színész végzete.
Lekötve csügg ő egy rövid bilincsen –
Ez a jelen; csak erre számolhat,
Mert a jövőhöz semmi köze nincsen.
Ha a jelennek biztos fövenyébe
Le nem bocsátá híre horgonyát:
Elmegy nevével az idő hajója,
És menni fog az örökléten át.
Vakon mért tartja a sors korodat,
Hogy meg ne értsen? nemzetem művésze!
Avagy – kivéve egy-kettő talán –
Méltányolólag, lelkesedve néz-e?
Születtél volna boldogabb hazában,
Hol érdemeknek kedvezőbb az ég:
Dicsőségednek fényes ragyogása
Egy félvilágra elsugárzanék.
Petőfi Sándor: Bucsú a szinészettől
(részlet)
Szép élet a szinészi élet,
Ki megpróbálta, tudja jól,
Bár ellene a balitélet
Vak órjásának nyelve szól.
Hogy én lelépek a színpadról,
Szívem nagyon, nagyon beteg –
Isten veled, regényes élet!
Kalandok, isten veletek!
Igaz, hogy ottan a rózsának
Sokkal nagyobb tövise van,
De oly rózsákat, mint ott nőnek,
Máshol keresni hasztalan.
Mindezt szivemben igazolják
Két évi emlékezetek.
Isten veled, regényes élet!
Kalandok, isten veletek!
Magyar színházi portál



Theater Online – Képgaléria



SZÍNHÁZ
(gyűjtőoldal)



Drámaprogram – színház nélkül

Kerényi Ferenc (szerk.): Magyar színháztörténet I.
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal