JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. április 19.Névnap:
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


ADRASOVSZKY JÓZSEF, (Jekelfalu, 1889. aug. 15. – Budapest, 1943. márc. 7.): botanikus, a hazai ampelográfia kiváló művelője.

Az egyetemet Budapesten és Bécsben végezte. Még egyetemista korában, 1911-ben részt vett egy kisázsiai expedícióban. 1912-ben a Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézethez került. Munkássága a szőlőfajták tudományos rendszerezése és feldolgozása területén alapvető. A morfológiai bélyegeket illetően tett megállapításainak egy részét ma is alapnak tekintik. Cikkei a Botanikai Közleményekben, Borászati Lapokban, tanulmányai a Szőlészeti Kísérleti Állomás és Ampelológiai Intézet évkönyveiben, valamint Jávorka Sándor Magyar Flórájában jelentek meg.

Angyel Miklós: Udvard nevezetességei
(részlet)
Az udvardi szőlészet múltjából

A szőlőtermesztésnek és borászatnak nagy hagyományai vannak Udvardon. Andrasovszky József, a neves magyar ampelográfus szerint Udvard és vidéke igen alkalmas a közép-európai szőlőfajták, például a Pinot- és Gamay-csoportba tartozók termesztésére. Kedvező évjáratokban hosszú meleg ősz esetén elfogadható termést hoznak a Földközi-tenger melléki későn érő fajták is, de ezek termesztése azzal a kockázattal jár, hogy az átlagos évjáratban nem érnek be. A nagyon korai fajták, mint például a Csabagyöngye, a szeptember közepén érő fajták, mint az Ottonel Muskotály, és a közepes érésű fajták, amelyek szeptember második felében érnek be, mint a Piros Szlankamenka, viszont jó minőségű bő termést szoktak hozni.

Forrás: Sulinet honlap – Kulturális Örökség Elektronikus Oktatási Könyvtára Szerkesztőség

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal