Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

Az 1867. évi kiegyezés egyik következményeként a kataszteri felmérési munkálatok irányítása Bécsből átkerült Budára, a Pénzügyminisztérium felügyelete alá tartozó Állami Földméréshez. A Bécstől való független működés érdekében vált szükségessé egy saját nyomdaüzem felállítása. A bécsi litográfiai intézet által átadott felszereléssel 1868. március 15-én megkezdte működését a Földmérés litográfiai intézete, későbbi nevén a Magyar Királyi Telekzeti Kőnyomda. Elhelyezésére a Fortuna utca és az akkori Brunnen Gasse – a mai Kard utca – sarkán álló házat választották. A nyomdának fotólaboratóriuma, akkori elnevezéssel heliográfiai műhelye is volt. 1870-ben a Kőnyomdát egyesítették az addig Temesváron üzemelő állami könyvnyomdával. A Budára szállított felszerelések már csak egy további épületben fértek el – abban, ami később is állami nyomdaként üzemelt a Várban. A nyomda három fő részre tagozódott: a könyvnyomdára, a térképészeti osztályra és a galvanizáló és réznyomó műhelyekre. A nyomtatási, sokszorosítási tevékenység mellett a nyomda térképészeti, földmérési, helyszínelési munkákat is vállalt. Fontos mozzanat volt továbbá a nyomda történetében, hogy itt készült az első magyar postabélyeg. A 2 krajcáros, sárga színű bélyeg ma már értékes ritkaság számba megy.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1993 [Raum Frigyes])