A vágott dohány helyett aztán egy napon puskás rendőr jött Emilért, letartóztatási paranccsal. Bekísérte az Andrássy út 60-ba, ott fogták azzal a váddal, hogy tagja volt a nyilaskeresztes pártnak, és atrocitásokban vett részt. („Többen látták karszalaggal és rohamsisakban negyvennégyben…”) Hetekig tartott, míg tisztázhatta magát: légóparancsnok-helyettes volt a házban; s nem árpádsávos, hanem PKh-jelvénnyel ellátott fehér karszalagot viselt, meg a légitámadások alatt kötelezően előírt védősisakot. Az anyja, szegény, lejárta a lábát, hogy tanúkat szerezzen a megmentésére. Számtalan ember igazolhatta, hogy Emil csak a légószolgálatot látta el, meg a bombázások után a mentési munkálatokban vett részt, s ártatlan, de senki sem mert jelentkezni. Végül a közeli tejcsarnokos, akinél állandóan vásároltak azelőtt, míg elvéve tőle az üzletét, a zsidótörvények végrehajtói be nem terelték őt a sárga csillagos házba, meg egy Schwarzenberger nevű ismerősük, egy jóravaló galvanizálómester s még néhányan, üldözöttek, akiket ezek mozgósítottak az asszony rimánkodására, vállalták, hogy közbenjárnak a rendőrségnél. Emil mi mást tehetett volna ezek után, mint hogy sürgősen elhagyja a fővárost, már csak azért is, mert a tolmács megüzente neki, hogy ne örüljön megmenekülésének, rosszabbul is járhat még, ha netán bárhol azt merné mesélni, hogy átadott neki egy arany óraláncot. A feketekereskedelem ugyanis internálással is büntethető. Még a kísérlete is.

FŐHADNAGY

Polgári védelem…?

SZÁZADOS

Igen… Azt mondja, hogy a rakétaelhárító rakéták mellett előtérbe kerülhet a polgári védelem néhány olyan kérdése is, mint a robbanásbiztos óvóhelyek, a radioaktív csapadékmentes raktárak ügye, vagy az evakuálási tervek begyakorlása… És hát az újjáépítés…

FŐHADNAGY

Ebből pánik lenne…

SZÁZADOS

Ez sajnos nem tekinthető tisztán katonai kérdésnek… Ezek a gondok tucatnyi politikai és társadalmi, mi több, gazdasági problémával vegyülnek… Jelenleg mindez semmi esetre sem tartozik ránk… Bár egyes vonatkozásai…

FŐHADNAGY

Igen… Igen… Az a kérdés, hogy miből indulunk ki…? Lélektanilag nézzük az eseményeket, vagy a tényekkel számolunk?

SZÁZADOS

Szigorú tények állnak előttünk… A nukleáris támadófegyverek léteznek, és pillanatnyilag nincs arra semmi garancia, hogy egyszer, mondjuk tíz év múlva azokat egy elkeseredett helyzetben nem vetik be. Így nem elég felkészülni a katonai elhárításra, ellencsapásokra… A polgári lakosságra is gondolnunk kell… És ha teszünk valamit a lakosságért, nem veheti ezt zokon éppen a lakosság…