Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.

Széchenyi István kezdeményezésére 1838. december 26-án megalakult a Pesti Hengermalom Társaság és ezzel megalapították hazánk első, gyár jellegű gőzmalmát. Ideiglenes elnökül Széchenyit választották meg. A végleges választmány 1839. október 19-én alakult meg. A malom 1841-ben kezdte meg működését a mai Balassi Bálint – Stollár Béla – Falk Miksa  és Balaton utca által határolt területen. Az épületet Hild József tervezte; a malmot József nádorról József Hengermalomnak nevezték el. Napi 350 mázsa őrlőkapacitású berendezését osztrák gyártású, svájci Sulzberger-rendszerű hengerszékek alkották. A malom gépi berendezéseinek karbantartására 1841-ben alakult gépműhelyből, ahol öntőmesterként Ganz Ábrahám dolgozott, hírneves vasöntöde lett. A malomépület 1850-ben, az öntöde 1851-ben tűzvész áldozata lett; 1867-ben új, korszerű malmot építettek, amelyet – egy újabb tűzvész után – városrendezési okokból 1911-ben lebontottak. Utódüzemét a Lágymányosra telepítették.

Magyar Szabadalmi Hivatal (Források: Évfordulóink a műszaki és természettudományokban 1988, Budapest Lexikon)