JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. március 29.Névnap: Auguszta
    
 
Hónapok
 
Néprajzi Múzeum (fotó: Gottl Egon)

Néprajzi Múzeum
(fotó: Gottl Egon)

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A mai Néprajzi Múzeum épülete eredetileg a Magyar Királyi Igazságügyi Palota céljára készült és benne – az 1891. évi, a tervezéssel Hauszmann Alajost megbízó igazságügyi miniszteri rendelet szerint – a magyar királyi Kúriának, a királyi Ítélő Táblának valamint a királyi Főügyészségnek és a Koronaügyészségnek kellett helyet kapnia. A tervezésről, az épület kialakításának, beosztásának és díszítésének szempontjairól a lehető leghitelesebb forrás: Hauszmann Alajos írása áll rendelkezésre.

A tervező részére a legkényesebb problémát az Országház közelsége okozta. „…aggódtam” – írja – „hogy az emelendő épület kisebb méreteit az Országház nagy tömege teljesen elnyomja … Tagadhatatlan, hogy ez a nyomás megvan, az is kétségtelen, hogy az Igazságügyi palota más helyen jobban érvényesülne, mint itt”. Hauszmann a másik épülettel való esélytelen versengés elkerülése végett választotta a „római barokk stílust”, „az arányok és részletek szigorúságának fenntartása mellett”.

A 125 méter hosszú homlokzat közepén van elhelyezve a főbejárat három kapuval, amelyek egy első, majd széles lépcsősorral egy második központi nagy csarnokhoz vezetnek; ez központi összeköttetést létesít az épület összes helyiségei számára, váróteremül szolgálhat, vagy éppen reprezentatív események színhelye lehet. A bejárattal szemben áll a Stróbl mintázta Iustitia márványszobra. A falakat csiszolt márványlapok burkolják, a födém dongaboltozat alakban, gazdag aranyozású kazettákkal van kiképezve. Hauszmann elgondolása szerint az épületet díszítő művészi alkotásokra nem írtak ki pályázatokat, hanem megbízások alapján készültek. Így az építész jobban tudta érvényesíteni, egyeztetni elképzeléseit a művészekkel. Ez az elképzelés nagyon jól bevált a gyakorlatban, az épületdíszek különlegesen szépek, összehangoltak.

A főhomlokzati timpanon fölött magas talapzaton áll a triga: háromlovas diadalszekér a Géniusszal; Senyei Károly szobrászművész alkotása. A trigával egy magasságban, attól jobbra-balra két erőteljes, ülő alak látható, amelyek törvényhozókat jelképeznek; mindkettő Fadrusz János műve. Az oromzat mezejét Zala György szoborcsoportja tölti ki. A csoport középrésze törvényszéki tárgyalást láttat, a két sarokban egyik oldalon a törvényhozás, másik oldalon a törvénytanítás allegorikus alakjai láthatók. A központi nagy csarnok dongaboltozatára, 200 négyzetméteres felületre Lotz Károly festett nagyszabású képet. A kompozíció bal oldalán csoportosulnak azok az allegóriák, amelyek az igazságszolgáltatás sújtó erejét jelképezik, jobb felén pedig azok, amelyek a törvény védő és boldogító hatalmát fejezik ki. A két csoport között Iustitiának égi tüneményszerű, dicsfénytől övezett alakja látható.

Az épület felavató ünnepségére 1896. október 20-án került sor, amelynek során a zárókövet I. Ferenc József helyezte el.

Az épület a II. világháború után egy ideig a Magyar Nemzeti Galériának adott otthont, majd az intézmény 1972-ben a Budavári Palotába költözött. Ekkor kapta meg állandó és időszakos kiállítások céljaira a Néprajzi Múzeum.

Ortutay Gyula: Magyar néprajzi lexikon
(főszerk.)
Hauszmann Alajos
(ismertető)
Komor Marcell: Hauszmann Alajos
(tanulmány)
Elek Artúr: Hauszmann Alajos
(nekrológ)
A historizmus művészete
Vámossy Ferenc: Építészet. A századforduló három évtizede
gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal