JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2024. március 28.Névnap: Gedeon, Johanna
    
 
Hónapok
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A királyi vár tövében elterülő budai polgárváros a török hódítás előtti időkben gazdasági és kulturális életében is megelőzte Pestet, Buda visszafoglalása után azonban a fejlődés iránya megváltozott. A XIX. század közepére elkészült a Pesti Redout, amely a polgárság társadalmi összejöveteleihez, bálokhoz, estélyekhez, hangversenyekhez szolgáltatott méltó helyszínt. A budai polgárok szerettek volna egy hasonló célokra szolgáló és hasonlóképpen reprezentatív épületet. 1892-ben beadványt intéztek Gerlóczy Károly fővárosi alpolgármesterhez ennek érdekében és a megvalósítás nem is késett sokáig. Kapóra jött, hogy 1894-ben a főváros megkapta a katonai hatóságoktól a nagy kiterjedésű kaszárnyákat, közöttük azt a raktárépületet is, ahol a társzekereket tartották, a Fő utca-Corvin tér-Iskola utca sarkán. Ide tervezték a Budai Vigadó felépítését, megvásárolva a két szomszédos telket is. A sokfunkciós, dísztermet, könyvtárat, egyesületi szobákat, vendéglátó helyeket is tartalmazó épületre kiírt pályázatot a fiatal építész, Árkay Aladár és apósa, Kallina Mór közös terve nyerte. A megvalósításra is ők kaptak megbízást és egy éven belül, 1899-re már állt is az épület. A földszinten kávéház, vendéglő és ruhatárak voltak, az első emelet döntő részét a 350 négyzetméteres díszterem foglalta el, amelyet allegorikus festmények és szecessziós faldíszek ékítettek. Két oldalt egy-egy kisebb terem csatlakozott hozzá. Az Iskola utcai oldalon hatalmas, négyszáz személyes éttermet alakítottak ki, valamint itt helyezték el a Budai Polgári Kör társalgóját, olvasó- és játéktermeit. Az épület stílusát tekintve nem volt hivalkodó, csak módjával díszítették kívülről. Több stílusirányzat is felismerhető volt rajta, de éppen egyszerűsége miatt ez nem volt zavaró. A régen várt Vigadó megnyitására 1900. január 30-án, egy farsangi bál alkalmával került sor.

A II. világháború súlyos károkat okozott az épületben és a helyreállítás nem az eredeti állapot szerint történt. Ismét pusztult, kopott a polgárság hajdani találkozóhelye. Nem volt méltó az időközben odaköltözött Állami Népi Együtteshez sem. Felújítása – eredeti állapotának megfelelően – 2005-ben elkezdődött; neve és funkciója megváltozott: Hagyományok Háza néven a magyar népművészet teljességének kíván otthonul szolgálni.

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal