Dugonics András emlékére - Emléktábla Szegeden (fotó: Vimola Ágnes)
Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal
együttműködésben készült.
A Társaság Szeged irodalmi, művészeti és tudományos éltének művelésére jött
létre, nevét a város neves szülöttéről, a tudós szerzetesről és az első magyar
regény, az Etelka szerzőjéről, Dugonics
Andrásról kapta. A város számos intellektuális kiválósága vett részt évekig
aktív szereplőként tevékenységében, tagja volt többek között: Gárdonyi Géza,
Pósa Lajos, Móra Ferenc, Juhász Gyula, Tömörkény István, Balassa Ármin, Sík
Sándor, Szent-Györgyi Albert, Ortutay Gyula. Az 1892-es megalapítástól 1948.
június 6-ig, utolsó közgyűléséig működött folyamatosan, ekkor a kommunista
államhatalom felszámolta. A Társaság 1992-ben, lelkes lokálpatrióták
kezdeményezésére újjáalakult.
Magyar Szabadalmi Hivatal (Forrás: Évfordulóink 1992. MTESZ)
Lázár György, kedves bátyámuram, Szeged város neves podesztája, a legszeretnivalóbb literary gentleman, nagy kárörvendezéssel lehetne most hozzám. A Dugonics Társaság nevében tudniillik sok szeretettel invitált Szegedre verseket olvasni pár évvel ezelőtt egypárszor. Bizony isten vágytam erre a kirándulásra, mert voltam már a Dugonics Társaságnak, Lázár Györgynek s az irodalmi felolvasások legkedvesebb vidéki publikumának vendége. Nem is emlékszem biztosan, restség, nyavalya, külföldi kóborlás vagy mi volt az oka, hogy költői mineműségemben másodszor is szabad elhatározásomból Szegedre el nem juthattam. Most Lázár György bátyám, ha nem volna olyan nobilis úr, mint amilyen, kicsúfolhatna, hogy bezzeg el fogok menni Szegedre, ha a kir. ügyész hívat.
Mert hívat Szegedre a kir. ügyész, amit nem akartam elhinni az első újsághírek után, de ma már szinte bizonyosra kell vennem. Hatunkat fogat egyszerre pörbe a Nagy György eltörölt Köztársaságából, melybe különben én úgy kerültem, mint Pilátus a credóba. Nagy György átvette egy politizáló versemet a maga kis republikánus lapjába, s most itt állok az alkotmányos államforma megtámadásának vagy talán még nagyobb valaminek bűnével terhelten.
A 19. század utolsó negyedétől kezdődően az egységes magyar nemzeti állam megteremtésére törekedve a Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság nyomán sorra alakultak a vidéki közművelődési egyesületek, társaságok, a magyar kultúra fellendítése, ápolása, fejlesztése céljával. Az egyik legkorábbi, máig működő, nagytekintélyű művelődési szervezet a szegedi Dugonics Társaság 1892-ben alakult. A század első évtizedeiben a megye polgárosult városai révén tovább szélesedett a szakegyleti, majd a szakszervezeti mozgalom. A két világháború közötti időszakban több szerveződés meghatározóan alakította egy-egy városunk szellemi arculatát. Makón ilyen volt például az Espersit János köré csoportosult irodalmárok köre, Szegeden a Szegedi Fiatalok Kollégiuma, Hódmezővásárhelyen a Tornyai János nyomdokain a városhoz kötődő festők művésztelepe, Kiss Lajos néprajzkutató köre, a Művészek Majolika Telepe és például a tanyai olvasókörök mozgalma említhető.
Dugonics András egykori szülőháza helyén álló iskola Szegeden (fotó: Vimola Ágnes)
