JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2018. április 25.Névnap: Márk, Márkó, Márkus
    
 
Hónapok
ÁPRILIS 19. – ZSOLNAY VILMOS SZÜLETÉSNAPJA – 1828
 

Ez az oldal a Magyar Szabadalmi Hivatallal együttműködésben készült.


A világhírű, nevével fémjelzett kerámia kifejlesztője és gyártója, ZSOLNAY VILMOS (Pécs, 1828. ápr. 19. – Pécs, 1900. márc. 23.) tanulmányait a bécsi Polytechnische Institutban végezte. Az apja által alapított gyárat bátyjától vásárolta meg. Az Első Pécsi Czement, Chamotte és Tűzbiztos Agyagáruk Gyára tűzálló tégla, épületdíszítő terrakotta termékeket és mázas edényárut készített. Az újdonsült gyártulajdonos külföldi szakembereket szerződtetett, tőlük tanulta a technológiát, a műhelytitkokat, de magánúton is tanult kémiát és műszaki ismereteket. Így 1872-től már maga vezette az üzemet. Vizsgálta a környéken előforduló agyagfajtákat, szorgalmasan kísérletezett – olyan sikerrel, hogy az 1878-as párizsi világkiállításon egy addig nem ismert alapanyagból készült, művészi termékekkel állt elő. Az előállítási eljárás lényege az volt, hogy porózus cserépre magas hőmérsékleten olvadó ólommentes mázt vittek fel, a díszítéshez pedig alacsonyabb olvadáspontú, színezett mázt alkalmaztak, amely az égetés során kissé beolvadt az alapmázba. Ezt a többrétegű anyagot nevezték el a korabeli szakemberek porcelánfajansznak. Zsolnay találmányával nemcsak a világkiállítás aranyérmét, hanem a francia Becsületrendet is elnyerte.

A díszedény-gyártásban évről évre új formákat, díszítési technikákat fejlesztettek ki. 1884-ben kezdődött a kályhacsempegyártás. Nagy sikert aratott az a samotthoz hasonló, fagyálló, faragással alakítható épületkerámia – a pirogránit –, amelyet az akkoriban induló nagy építkezéseknél tömegesen alkalmaztak. Ma is szép példáját láthatjuk a Postatakarékpénztár, az Iparművészeti Múzeum, a Mátyás-templom, a kassai dóm tetődíszítésénél. A díszítőelemek, dísztárgyak gyártásán kívül a gyár foglalkozott ipari célú termékek, például szigetelőanyagok előállításával is.

Az 1890-es években Wartha Vince műegyetemi vegyészprofesszor közreműködésével dolgozták ki az eozinnak nevezett fémfényű mázat különböző színekben; ez az 1900. évi párizsi világkiállításon nagy sikert aratott díszítő anyag manapság is a legnépszerűbbek közé tartozik.

A pécsi Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. honlapja
175 éve született Zsolnay Vilmos kerámiaművész
(ismertető)
Zsolnay kerámiák
(ismertető)
Kenessei András: Zsolnay – egy világmárka. Riport Csenkey Éva művészettörténészel
A Zsolnay mauzóleum
(ismertető)
Mendöl Zsuzsa: A pécsi Zsolnay porcelángyár
(ismertető)
Dr. Kovács Orsolya: A Zsolnay Múzeum
(ismertető)
Lőcsei Gabriella: Ferenc József rántottája – Magyar Örökség Díjjal tüntetik ki a Zsolnay-gyárat
(tudósítás)
Szilágyi B. András: A Zsolnay 150 éve. Kiállítás az Iparművészeti Múzeumban
(tudósítás)
Ipar és művészet: 150 éve Zsolnay
(ismertető)
Kovács Orsolya: A Zsolnay díszkerámia szecessziós korszaka
(esszé)
Puskás Nikoletta: A Zsolnay porcelángyár
(szakdolgozat részlete)

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal