JanuárFebruárMárciusÁprilisMájusJúniusJúliusAugusztusSzeptemberOktóberNovemberDecemberNemzeti ünnepekEgyházi ünnepekJeles napokKiemelt magyar napokVilágnapok, nemzetközi napokEseményekMozgó ünnepekTeljes évTeljes év
  
ma: 2014. július 29.Névnap: Márta, Flóra
    
 
Hónapok
JANUÁR 6. – VÍZKERESZT
 
Szenteltvízhintő (fotó: Legeza Dénes István)

Szenteltvízhintő
(fotó: Legeza Dénes István)

Jankovics Marcell: Jelkép-kalendárium
(részlet)
Vízkereszt

Vízkereszt, korábban Szentkereszt a latin egyház Epiphania Domini, „az Úr megjelenése” elnevezésű, január 6-án tartott ünnepének magyar neve.

Vízkereszt a „karácsonyi tizenketted” (12 napos ünnep) zárónapja. (Innen az ünnep angol neve: Twelfthday, Tizenkettedik nap”) A 354 napos holdév és a napév közt kereken 11 nap a különbség, s az évkezdéskor beiktatott pótnapok – a naptár más pontjain is találkozhatunk ilyenekkel – a különbséget voltak hivatottak eltüntetni Európa luniszoláris parasztnaptáraiban. A nép később e 12 nap („számos napok, csonka hét, regölő hét”) időjárásából jósolt az újév időjárására nézve. Epiphania görög szó, azt jelenti: „megnyilvánulás”. A pogány görög kultuszokban az istenség megjelenését, és annak évenkénti megünneplését jelentette. Az őskeresztény egyház szinkretista hajlandóságából arra következtethetünk, hogy időpontja a pogány korban is az év elejére esett, a visszatérő napfényt köszöntő téli ünnepkör része volt.

Epiphania ünnepe először a III. században tűnt fel a keleti egyházban, mint Krisztus születése napja. Száz évvel később azonban Róma úgy látta jónak, hogy Krisztus születését a „Legyőzhetetlen Nap” (Sol Invictus) pogány ünnepével, a népszerű Mithras napisten születésnapjával (dec. 25.) egyeztesse, ezért Epiphania hamarosan új jelentést kapott. Nyugaton a háromkirályok imádásának, keleten pedig Krisztus Jordán folyóban való megkeresztelkedésének az ünnepe lett. Az utóbbi gondolatot később a római egyház is átvette, sőt hozzácsatolták Jézus első csodájáról (a víz borrá változtatásáról a kánai menyegzőn) való megemlékezést, azt tanítván, hogy e három evangéliumi esemény Jézus istenségének első „megnyilvánulásai”, epiphánéi. A Születés csodája vagy a kánai menyegzőé e tekintetben nem szorulnak külön magyarázatra. Jézus megkeresztelése viszont talán igen, mivel nem maga az esemény vagy Keresztelő Szent János szavai nyilvánítják ki Jézus istenségét keresztény felfogás szerint, hanem a Szentlélek megjelenése és az égi hang, mely „ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm.” (Mt 3,11–17.)

Fernando Gallego: Vízkereszt – Barangolás a stílusok világában
(festmény)
Iványi Grünwald Béla: Háromkirályok
(festmény)
Koszta József: Háromkirályok
(festmény)

Biblia – Mt 2,1–12 – A napkeleti bölcsek
Szent István Társulati Biblia

Amikor a júdeai Betlehemben Heródes király idejében Jézus megszületett, bölcsek jöttek napkeletről Jeruzsálembe és kérdezősködtek: „Hol van a zsidók újszülött királya? Láttuk csillagát napkeleten s eljöttünk, hogy bemutassuk neki hódolatunkat.” Ennek hallatára Heródes király megriadt, s vele egész Jeruzsálem. Összehívta tehát a főpapokat és a nép írástudóit, és tudakozódott tőlük, hol kell a Messiásnak születnie. „Júda Betlehemében - válaszolták -, mert így jövendölt a próféta: Te Betlehem, Júda földje, egyáltalán nem vagy oly kicsi Júda nemzetségei közt, hisz belőled származik majd a vezér, aki népemnek, Izraelnek pásztora lesz.” Erre Heródes titokban magához hívatta a bölcseket és pontosan megtudakolta tőlük a csillag feltűnésének idejét. Aztán elküldte őket Betlehembe: „Menjetek - mondta -, s szerezzetek pontos értesülést a gyermek felől! Ha megtaláljátok, jelentsétek nekem, hogy én is elmenjek és hódoljak neki.” Azok meghallgatták a királyt és útra keltek. S lám, a csillag, amelyet napkeleten láttak, vezette őket, míg végre meg nem állt a hely fölött, ahol a gyermek volt. A csillagot megpillantva nagyon megörültek. Bementek a házba, és meglátták a gyermeket anyjával, Máriával. Leborultak és hódoltak neki, majd elővették kincseiket s ajándékot adtak neki: aranyat, tömjént és mirhát. Mivel álmukban utasítást kaptak, hogy ne menjenek vissza Heródeshez, más úton tértek vissza hazájukba.

[Háromkirályok napját,…]
(részlet)
Magyar népdal
Királyok ajándékát:
Aranyt, temjént és mirhát
Vigyünk mi is urunknak,
Ártatlan Jézusunknak!
Szép jel és szép csillag,
Szép napunk támadt!

Tömjéntartó (fotó: Legeza Dénes István)

Tömjéntartó
(fotó: Legeza Dénes István)


A' 3. szent királyokról
(részlet)
Aranyat, temjént, és myrhát,
Bövön mi Országunk adhat:
Ha találunk új Királyra,
Az lesz fáradságunk árra.
Arannyal Királyi szépség,
Témjénnyel Isteni Felség,
Es myrhával az emberség
Jelentetik, s' titkos szentség.
Mely Királynak ez csillaga,
Igen nagy ö Királysága:
Mert Isten edgyütt és Ember;
Már ügyünk sárban nem hever.
Faltisz Alexandra: Három Királyok napján...

Faltisz Alexandra: Három Királyok napján...

[Három királyok napján…]
Három királyok napján,
Szívünknek egy istápján
Dicsérjük énekekkel,
Vigadozó versekkel.
Szép jel és szép csillag, szép napunk támad.
                szép napunk támad
Hol vagy zsidók királya,
Mert megjelent csillagja,
Betlehemben találják,
Szép Jézust körülállják.
Szép jel és szép csillag, szép napunk támad.
                szép napunk támad
Kérjük a szép Szűzanyát,
Kérje értünk Szent Fiát,
Hogy békességben tartson,
Ellenségünk ne ártson!
Szép jel és szép csillag, szép napunk támad.
                szép napunk támad
Királyok ajándékát,
Arany't, tömjént és mirhát
Vigyünk mi is Urunknak,
Ártatlan Jézusunknak!
Szép jel és szép csillag, szép napunk támad.
                szép napunk támad
Arany János: Ha napfényes vízkereszt…
Ha napfényes Vízkereszt
Megcsordítja az ereszt,
Akkor évben jól ereszt
A kalász és a gerezd.
Öregektől tudom ezt,
Higyjük el, probatum est.
Kelt: hoc anno, Buda-Peszt.
Juhász Gyula: Vízkeresztre
(részlet)
Jövének távol, boldog Napkeletről
Három királyok, híres mágusok,
Mert hírt hallottak a csodás Gyerekről,
Kiről legenda és jóslat susog.
József Attila: Betlehemi királyok
(részlet)
Adjonisten, Jézusunk, Jézusunk!
Három király mi vagyunk.
      Lángos csillag állt felettünk,
      gyalog jöttünk, mert siettünk,
      kis juhocska mondta - biztos
      itt lakik a Jézus Krisztus.
            Menyhárt király a nevem.
            Segíts, édes Istenem!

Vízkereszt / gyermekrajz

Vízkereszt / gyermekrajz

Sík Sándor: A napkeleti bölcsek
(vers)
Freund Antal: Háromkirályok
(szobor)
[Az harom szent kiraly…]
(részlet)
Az ur Jesusnak csillágiat
Lattyuk az égen csudaiat.
Ez csillag vezér Sidoságban,
Jerusalem varosában.
Reá vigyazvan meg ismértük,
Irasokbol meg irtettük,
Hogy ui kiraly szülletetik,
Szülletését meg ielenti.

Tőkés István: Hétköznapok – ünnepnapok
(részlet)
Az egyházi év és az ünnepek. Január

Az epifánia (amint láttuk} görög szó; magyarul: megjelenés, feltűnés. A hagyomány ehhez a naphoz (január 6) kapcsolja a Jézus első nyilvános fellépését. A magyarok Vízkeresztnek mondották, akárcsak a görögök, mivel ezen a napon keresztelkedett meg Jézus a Jordánban (Márk 1, 9; Máté 3, 13–17). Egyes keresztyén csoportoknál az epifánia-ünnep szertartásához tartoznak a házszentelések is.

Az epifánia-vasárnapokon Jézus messiási munkásságának az első szakaszára vonatkozó eseményeket szokás kiemelni.

Biblia – Mát. 3,11–17
Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliája

Én ugyan vízzel keresztellek titeket megtérésre, de a ki utánam jő, erősebb nálamnál, a kinek saruját hordozni sem vagyok méltó; ő Szent Lélekkel és tűzzel keresztel majd titeket. A kinek szóró lapát van az ő kezében, és megtisztítja az ő szérűjét; és az ő gabonáját csűrbe takarítja, a polyvát pedig megégeti olthatatlan tűzzel. Akkor eljöve Jézus Galileából a Jordán mellé Jánoshoz, hogy megkeresztelkedjék ő általa. János azonban visszatartja vala őt, mondván: Nékem kell általad megkeresztelkednem, és te jősz én hozzám?

Jézus pedig felelvén, monda néki: Engedj most, mert így illik nékünk minden igazságot betöltenünk. Ekkor engede néki. És Jézus megkeresztelkedvén, azonnal kijöve a vízből; és ímé az egek megnyilatkozának néki, és ő látá az Istennek Lelkét alájőni mintegy galambot és ő reá szállani. És ímé egy égi hang ezt mondja vala: Ez amaz én szerelmes fiam, a kiben én gyönyörködöm.

Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd
(részlet)
Kánai menyegző

A vízkereszt utáni második vasárnapnak napjaink liturgikus reformja előtt olvasott evangéliumi szakasza a kánai menyegzőről szól, amelyet egyedül János, a szeretet apostola örökített meg (János 2,1–11). A jelenet az egyház régebbi szigorú századaiban is az emberi életöröm, ünneplő emberlét isteni szentesítésének tetszett e siralomvölgy fiainak nosztalgiáiban: férfi és asszony, Krisztus és Egyház, Lélek és Isten, Föld és Ég szimbolikus-misztikus nászának, összeédesedésének.

Biblia – Jn 2,1–11 – A kánai menyegző
Szent István Társulati Biblia

Harmadnap menyegzőt tartottak a galileai Kánában, amelyen Jézus anyja is ott volt. Jézust is meghívták a menyegzőre, tanítványaival együtt. Amikor fogytán volt a bor, Jézus anyja megjegyezte: „Nincs több boruk.” Jézus azt felelte: „Asszony, a te gondod az én gondom. De még nem jött el az én órám.” Erre anyja szólt a szolgáknak: „Tegyetek meg mindent, amit csak mond!” Volt ott hat kőkorsó, a zsidóknál szokásos tisztálkodás céljára, mindegyik két-három mérős. Jézus szólt nekik: „Töltsétek meg a korsókat vízzel!” Meg is töltötték azokat színültig. Ekkor azt mondta nekik: „Most merítsetek belőle, és vigyétek oda a násznagynak.” Odavitték. Amikor a násznagy megízlelte a borrá vált vizet, nem tudta honnan való - a szolgák azonban, akik a vizet merítették, tudták -, hívatta a násznagy a vőlegényt, s szemére vetette: „Először mindenki a jó bort adja, s csak amikor már megittasodtak, akkor az alábbvalót. Te meg mostanáig tartogattad a jó bort.” Ezzel kezdte meg Jézus csodajeleit a galileai Kánában. Kinyilatkoztatta dicsőségét, s tanítványai hittek benne.

Vízkereszt
Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás
(részlet)
Téli ünnepkör. Megszemélyesítések, dramatikus szokások I.

A pásztorjáték mellett a XVII–XVIII. századi szövegek másik fő része a három napkeleti király (vagy mágus) látogatása, mely lényegében már vízkereszthez tartozik. Az újkori népszokásokban a kettő többnyire külön is vált, a pásztorjáték karácsonykor szerepel, s a háromkirály-jelenet a vízkereszti csillagozással fonódik össze. Azonban az újkori betlehemes játékok közt is vannak olyanok, melyek egyesítik a pásztorjátékot a háromkirály látogatásával. Ez a motívum összekapcsolódhat a Heródes-jelenettel is.

Jeles napok dalai
(részlet)

2. Hol vagy, zsidók királya?
Mert megjelent csillaga.
Betlehemben találják,
szép Jézust körülállják.
Refr.
3. Kérjük a szép Szűzanyát,
kérje értünk szent fiát,
hogy békességben tartson,
ellenségünk ne ártson.
Refr.
Gombos (Bács-Bodrog).
Kiss L., 1939.
Illyés Gyula: Puszták népe
(részlet)

A legények és kamaszok, de néha az öregek is, egy-egy ritka evési alkalmat olyan társas vigalommá varázsoltak rögtönzött versekkel, táncokkal és ugribugri játékokkal, mint az attikaiak a maguk kecskeünnepélyét. Egész jeleneteket játszottak el, amelyeknek se fülük, se farkuk nem volt – mért zengett, harsogott a kacagástól mégis a puszta, úgy mint egy majális? A disznóölő család ablakába szépen kifaragott „ágast” állítottunk, valami kis faágat megtisztítottunk a kérgétől, de a jobbra-balra kinőtt új hajtásokat csak felében vágtuk le róla; azok hegyére szúrtak a háziak egy-egy darabka szalonnát, hurkát és töpörtyűt. A lakodalmi „kintállók”, a kamaszok, akiket nem hívtak meg a lakomára, szintén az ablak elé gyűltek, onnan kiabáltak be, kértek és kaptak is egy kis finom harapnivalót, ha ötletes megjegyzéseik kiérdemelték a műértő násznép elismerését, amely várta ezt a jelenetet és készült a riposztokra. A kottyolóknak és vízkeresztjáróknak, a pusztai commedia dell’ arte szabályai szerint minden konyhában a hallgatóság helyzetéhez és igényéhez kellett alkalmazkodniok. Karácsony előestéjét az ostordurrogtatók valóságos zárótűzzel készítették elő, déltől fogva úgy zengett-csattogott a puszta, mint egy csatatér.

Dömötör Tekla: Magyar népszokások
(részlet)
Vízkereszt

A vízkereszti szokások közül külföldi látogatók már a XV. században jellegzetes magyarországi jelenségnek nevezték a papság vízkereszt-napi alamizsnagyűjtését. Ezen a napon volt a házszentelés, és ilyenkor írták fel a három napkeleti király nevének kezdőbetűjét az ajtóra.

A vízkereszt vigíliáján megszentelt vizet a katolikus falvakban háromkirályok vizének nevezték, és sokféle hiedelem fűződött hozzá: meghintették a ház ajtaja előtt a földet, hogy a gonosz elkerülje a házat, gyógyítottak vele, s a kútba is öntöttek e vízből

A XVI. század óta dokumentált szokás a csillagozás és a csillagének éneklése. Egyes vidékeken a mai napig is járnak gyermekek a kirúgatható csillaggal háromkirályok képében köszönteni. A csillagéneket vagy a párbeszédes vízkereszti játékot néha leányok adják elő.

Ágh István: Üres bölcsőnk járása
(részlet)

Szilveszter után készülődtünk a háromkirályozásra. Magunk is kicsi királyok. Vízkeresztre papírsüvegeket ragasztottunk, férceltünk, nem királyi koronákat, inkább a püspökök fejfedőjéhez hasonlatosat, sztaniol- és krepp-papír díszűt. Menyhárd királynak faugrató csillag volt a kezében. Szerkezete nagy kézügyességre vallott, én sohasem tudtam megcsinálni. Az egymásra szerkesztett összehúzható és kiugratható lécecskék végén a csengős betlehemi csillag. S mikor rákerült a sor a „Szép jel és szép csillag, szép napunk támad, szép napunk támad” dallamára, a csillag csöngölőzve kilökődött. Boldizsár király nem mázolta be magát korommal, mégis ilyent beszélt: „Én Boldizsár királ vagyok. Messzi földről jöttem. De azt meg ne csodálják, hogy így megfeketedtem, mert én Krisztus urunk tüzében születtem, kívül is, belül is feketére égtem.” Mindig kívántunk valami jót a ház gazdájának, asszonyának.

Bálint Sándor: Karácsony, húsvét, pünkösd
Vízkereszt

Kétségtelen, hogy a magyar vízkereszt éppen a keleti egyház liturgikus évkezdő hatását tükrözi. Már a Hartvik győri püspök számára írt Agenda pontificalis tartalmazza: ut mos est Graecorum, vagyis amint a keleti egyházban szokásos. Ezt a formát a rítusok kongregációja később eltiltotta, illetőleg jellegtelen szöveggel helyettesítette, amelyben már csak a Háromkirályokról van szó.

Az ünnepi vízszentelés egyébként a középkor utolsó századaiban a nyugati egyházban is elterjedt: A víz mellett ezen a napon szentelték régen a tömjént is. E kettős szentelésből fejlődött ki, de most már a Háromkirályok nevében az emberi hajlékok megszentelése és megfüstölése is vízkereszt nyolcadán. Némelyek szerint a tömjénezés is a görög egyház hatása. E szentelések formulái már a mi középkori szertartáskönyveinkben is előfordulnak.

Dömötör Tekla: Naptári ünnepek – népi színjátszás
(részlet)
Köszöntők, kántálás

A köszöntés koledálás neve nálunk is ismeretes. A XVIII. századi források koledálásnak a papok és kántorok vízkereszt napi alamizsnagyűjtését nevezik. Dugonics András közmondásgyűjteményében például ezt olvashatjuk: „Busul, mint a kolédátlan kántor. Az a víz köröszt napi alamizsna szedés, melyet kolédának hivtanak, sok helyeken meg tiltatott immár, noha némely helyett gyakoroltatik.”

Bod Péter így magyarázza ezt: „Ezen az Vízkereszt Napján, még mikor legelsőben keresztyénekké lettenek a 'Magyarok 's elegyesleg voltak a' Pogányokkal, ugy rendelték az Magyar K. Fejedelmek, hogy e' Pap minden ember házához elmenyen a' keresztel, valami áldást mondjon 's akor ki-tanulja, ki a' Keresztyén 's ezért a fáradságáért adjon minden valami alamisnát.”

Jeles napok dalai
(részlet)

2. Hol vagy, zsidók királya?
Mert megjelent csillaga.
Betlehemben találják,
szép Jézust körülállják.
Refr.
3. Kérjük a szép Szűzanyát,
kérje értünk szent fiát,
hogy békességben tartson,
ellenségünk ne ártson.
Refr.
Gombos (Bács-Bodrog).
Kiss L., 1939.
Tamási Áron: Hatvannégy elindul
(részlet)
Hatodik nap

Számomra pedig a valóság, vagyis a valóság emléke, ezen a vízkereszti napon, a Három Királyokhoz fűződik, akik elzarándokoltak a Kisded jászolához. Azt regélik, hogy az elvadult Édenkert környékéről indultak el, arannyal, mirhával és tömjénnel; s a Csillag útmutatása szerint először Jeruzsálembe mentek, vagyis eltévedtek, mert a mágia akkor sem volt hajszálra megbízható tudomány. Ha Heródes útba nem igazítja őket Betlehem felé, talán a nevük sem maradt volna fenn. S ez kár lett volna a papoknak, s nekem is. Ugyanis akkor a vízkereszti házszentelés kiesett volna az én gyerekkori élményeim közül, s az pedig lelkileg és anyagilag is nagy veszteség lett volna. Hála azonban a három napkeleti bölcsnek, elemista koromban mindig egyik ministránsa voltam a papnak, s egész nap együtt jártuk a házakat, hogy azokat, régi szokás szerint, megszenteljük. Két ilyen ministráns volt, vagyis „vidimus”, ahogy mi neveztük. Az egyik vitte a láncos tömjéntartót, s a másik templomi ezüst-rezes vödröcskében a szenteltvizet. Ha velünk volt a kántor, akkor a „GMB” betűket ő írta fel az ajtó szemöldökfájára, különben pedig a pap. A harangozó azonban sohasem hiányzott, mert ő hozta az átalvetőt, amibe a gazdák, a pap számára, dugdosták a vízkereszti ajándékot. Örültünk, ha valahol derék ajándékot adtak, mert az olyan háznál a mi számunkra is nem egy krajcárt, hanem egy piculát is eresztettek a szenteltvizes vödröcskébe. Azok a krajcárok pedig mind a két ministránsra néztek, s amikor estére kelve elosztottuk ketten a pénzt, bizony szép summát mondhattunk a magunkénak.

Jankovics Marcell: Mély a múltnak kútja
Királyok királya – vízkereszt

Toroczkay-Wigand Ede karácsonyi vonatkozású magyar csillag(zat) neveinek olvastán feltűnhet, hogy a pásztoros elnevezések nagy számával szemben a Máté evangéliumában szereplő napkeleti bölcsekre mindössze egy elnevezés utal – igaz, csillagmitológiai szempontból világszerte igen jelentős hármas ez – az Orion övének Háromkirályok neve, míg Krisztus királyságára egy csillag(zat)név sem emlékeztet. Mi lehet ennek az oka? Talán az, hogy a népi magyar csillagneveket, mármint azokat, amelyek nem a hivatalos elnevezések tájnyelvi változatai, a pásztornép adta, s a pásztorok egyebek mellett annak is tudatában lehettek, hogy a pásztor és a király metaforikusan megfelelnek egymásnak. (A betlehemes „angyalpásztorok” koronát viselnek a fejükön!)

Biblia – Ésa. 60,1–6
Károlyi Gáspár Vizsolyi Bibliája

Kelj fel, világosodjál, mert eljött világosságod, és az Úr dicsősége rajtad feltámadt. Mert ímé, sötétség borítja a földet, és éjszaka a népeket, de rajtad feltámad az Úr, és dicsősége rajtad megláttatik. És népek jönnek világosságodhoz, és királyok a néked feltámadott fényességhez.

Emeld fel köröskörül szemeidet és lásd meg: mindnyájan egybegyűlnek, hozzád jönnek, fiaid messziről jönnek, és leányaid ölben hozatnak el. Akkor meglátod és ragyogsz örömtől, és remeg és kiterjed szíved, mivel hozzád fordul a tenger kincsözöne, és hozzád jő a népeknek gazdagsága. A tevék sokasága elborít, Midján és Éfa tevecsikói, mind Sebából jönnek, aranyat és tömjént hoznak, és az Úr dicséreteit hirdetik.

Vízkereszt és a Háromkirályok
[Az isteni gyermeket, ki ma kijelentetett…]
Moldvai csángó ének
1.
Az isteni gyermeket, ki ma kijelentetett
A három szent bölcs előtt, dicsérjük és áldjuk őt!
Ó, szép jeles szép csillag, szép napunk támad, szép napunk támad!
2.
Heródes Őt üldözi, a Bölcsek meg tisztelik
Arany, tömjén, mirhával, s a szív imádásával.
Szép jeles szép csillag, szép napunk támad, szép napunk támad!
3.
Szent hitünknek csillaga, minekünk is jelt ada.
Hogy megjelent Királyunk, kit epedve így vártunk.
Szép jeles szép csillag, szép napunk támad, szép napunk támad!
Szem meglátott, szív megvert. Magyar ráolvasások
(részlet)
A ráolvasások haszna
3. Ha veszettségre gyanús kutyával találkoztak, ezt mondták:
Gáspár, Menyhért, Boldizsár, 
ez a három szent király 
őrizz meg engem, 
hogy ez a kutya meg ne lásson. 

gördítősávgördítőgomb
Ünnepcsoportok
Neumann Kht.Color Plus MultimediaIsmertetőImpresszum© CopyrightFőoldal